A Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke szerint bár vannak olyan intézmények, amelyek képesek fenntartani magukat...
A Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke szerint bár vannak olyan intézmények, amelyek képesek fenntartani magukat, nem létezik olyan felsőoktatás - különösen Európában nem -, amelyből kivonul az állam.
Mezey Barna - aki egyben az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektora - ezt a Debreceni Egyetemen mondta kedden, a rektori konferencia tanácskozásán. A szerinte egyszerre vállalkozó, költségvetési gazdálkodó és szolgáltató felsőoktatási intézmények jövőbeni finanszírozásáról szólva kifejtette: Európában az állam a történelem során mindvégig kötelezettséget vállalt arra, hogy megteremti a nemzeti értékeket és a nemzeti értelmiséget, ezért a kontinensen a felsőoktatás egyfajta állami feladatvállalásként és kötelezettségként jelenik meg.
A felsőoktatás önfenntartó finanszírozásának kérdéséről az MRK elnöke azt mondta, vannak olyan intézmények, amelyek képesek fenntartani magukat, vannak olyan megoldások, amelyek bizonyos mértékig korlátozni tudják a költségvetési terheket, de "nem létezik olyan felsőoktatás (...), amelyből kivonul az állam", különösen nem Európában.
Hangsúlyozta, az értékőrző és nemzetpolitikai szerepet is betöltő stratégiai ágazat, a felsőoktatás a jövő értelmiségének megteremtője, és nemcsak kitűnő szakemberképzőnek, hanem tudósképzőnek is kell lennie. "Azt a szellemi muníciót teremti meg, amely az egész nemzet jövőjének az alapja" - mondta Mezey Barna.
Beszéde végén jelezte, a Magyar Rektori Konferencia mindent el fog követni annak érdekében, hogy olyan javaslatokat tegyen le a kormányzat asztalára, amelyek megalapozzák a jövő minőségi felsőoktatását. Ugyanakkor felhívják majd a figyelmet azokra a problémákra is, amelyek e fejlődés útjában állnak.
Bruttó 900 ezres - 1 milliós átlagfizetést kaptak azok a frissdiplomások, akik az állami légiközlekedés, katonai vezető vagy katonai logisztika alapszakon végeztek a 2022/2023-as tanévben – ez derült ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2025-ös adataiból.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
