Nem ebolás, hanem maláriás a Debreceni Egyetem hallgatója

Maláriás az a 20 éves nigériai férfi, akit magas lázzal vittek be hétfőn a mentők a debreceni Kenézy kórházba - közölte az intézmény szóvivője kedden az MTI érdeklődésére.

  • MTI
Túry Gergely

Szentgyörgyi János elmondta: a kedden lezárult laboratóriumi vizsgálatok igazolták, hogy a fiatalember, aki a Debreceni Egyetem (DE) egyik kollégiumában lett rosszul, maláriás. Az egyetemi hallgató elmondta, hogy már korábban is volt ez a betegsége, de a gyógyszereit Nigériában hagyta - ismertette a szóvivő.

Kitért arra, hogy miután a férfi a gyógyszereket a kórházban megkapta, jelentősen javult, stabil az állapota, és várhatóan kedd délután vagy szerda délelőtt távozhat az intézményből. A szóvivő hozzátette: a maláriával kezelt férfi nem veszélyes a környezetére, a betegséget egyes afrikai szúnyogok terjesztik.

Az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal hétfőn azt közölte az MTI-vel, a nigériai férfi hétfőn jelentkezett háziorvosánál magas lázzal járó rosszullét miatt. Ellátását a nyugat-afrikai Ebola-járvánnyal összefüggő fokozott egészségügyi készültség miatt kiadott országos tisztifőorvosi utasítás szerint kezdték meg. Akkor azt is közölték, hogy a tünetek maláriára utalnak, nem Ebolára, és a férfi nem járt olyan területen Nigériában, amelyet az Ebola-járvány érint, így "nem áll fenn az Ebola-láz gyanúja".

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.