Négy év börtönre ítélte Szabó Jánost, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem volt rektorát hivatali befolyással...
A hírműsor anyagának az mno.hu portálon közzétett összefoglalója szerint a televízió arról számolt be, hogy az ítélet indoklásában az szerepelt: "Szabó János az egész ország tekintélyének ártott".
A vádirat szerint Szabó János - aki 2006-tól töltötte be a nemzetvédelmi egyetem rektori posztját - 2009-ben egy nemzetközi szállítmányozási cégtől próbált jogtalan előnyt kicsikarni oly módon, hogy valótlanul azt állította a cég magyarországi és nemzetközi vezetőinek: a vállalat egyes dolgozói fegyvert és drogot csempésztek. Ő azonban el tudja intézni - mondta -, hogy a cég kimaradjon a nyomozásból és a várható médiabotrányból, így nem sározzák be a cég nevét, megőrizheti üzleti jó hírét.
Cserébe a rektor azt kérte, hogy távolítsák el a cég négy magyarországi dolgozóját, illetve bontsanak szerződést az aktuális őrző-védő partnerrel, és helyettük egy általa megjelölt biztonsági céget alkalmazzanak.
Szabó János olyan információkkal próbálta megtéveszteni a nemzetközi cég vezetőit, hogy titkosszolgálati emberek a céggel összefüggésben állítólag arról beszélgettek: fél mázsa kokain eltűnése miatt két spanyol férfi jön Magyarországra, és leszámolásra készül.
A rektort tavaly februárban kommandósok fogták el a munkahelyén, és négy hónapot előzetes letartóztatásban töltött. Szabó egyik vádlott-társa a nemzetközi cég magyarországi középvezetője volt, és négy kollégája eltávolítását szorgalmazta a rektoron keresztül, a harmadrendű vádlottnak pedig az érdekeltségi körébe tartozott az a biztonsági vállalkozás, amelyet a vádlottak megpróbáltak bejuttatni a nemzetközi céghez. A harmadrendű vádlott már többször állt bíróság előtt, és börtönben is ült.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
