Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Meglehetősen furcsa fordulatot vett az oktatási törvények körüli kavarás.
Meglehetősen furcsa fordulatot vett az oktatási törvények körüli kavarás. Most éppen úgy tűnik, a miniszterelnök Navracsicstól várja, hogy megint ellapátolja az oktatási államtitkárság által odahordott halmot. Közben ráadásul a Fidesz frakció sem lelkes, és a végén mégiscsak a Parlament szavaz majd. Szóval megint színpadra lép a "jó rendőr", hogy lecsillapítsa a kedélyeket. Azt persze nem tudjuk, akkor mi szükség van Hoffmannra – áll a Népiskola blog legfrissebb bejegyzésében.
Pedig ez a műsor egyszer már volt. Januárban, miután minden érintett hevesen elutasította a felsőoktatási törvény első javaslatát, Navracsics vezetésével egyeztettek a hallgatók, a tekintélyes (és politikailag rokonszenves) rektorokkal, és egyeztek meg meglehetősen semmitmondó, de irányában értelmes alapelvekben – a teljes bejegyzést a Népiskola blogon olvashatod el.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.