Meglehetősen furcsa fordulatot vett az oktatási törvények körüli kavarás.
Meglehetősen furcsa fordulatot vett az oktatási törvények körüli kavarás. Most éppen úgy tűnik, a miniszterelnök Navracsicstól várja, hogy megint ellapátolja az oktatási államtitkárság által odahordott halmot. Közben ráadásul a Fidesz frakció sem lelkes, és a végén mégiscsak a Parlament szavaz majd. Szóval megint színpadra lép a "jó rendőr", hogy lecsillapítsa a kedélyeket. Azt persze nem tudjuk, akkor mi szükség van Hoffmannra – áll a Népiskola blog legfrissebb bejegyzésében.
Pedig ez a műsor egyszer már volt. Januárban, miután minden érintett hevesen elutasította a felsőoktatási törvény első javaslatát, Navracsics vezetésével egyeztettek a hallgatók, a tekintélyes (és politikailag rokonszenves) rektorokkal, és egyeztek meg meglehetősen semmitmondó, de irányában értelmes alapelvekben – a teljes bejegyzést a Népiskola blogon olvashatod el.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
