A külföldi hallgatók és a magántőke felé kénytelenek fordulni az egyetemek, miután a keretszámok drasztikus...
A külföldi hallgatók és a magántőke felé kénytelenek fordulni az egyetemek, miután a keretszámok drasztikus csökkenése miatt forrásaik jelentősen zsugorodnak jövőre - írja Világgazdaság szerdán. A novemberben elrendelt 7,3 milliárd forintos zárolás után több intézményben tartanak szénszünetet, erről szóló cikkünket itt olvashatjátok el.
A lapnak nyilatkozó Rostoványi Zsolt, a Budapest Corvinus Egyetem rektora nem zárja ki, hogy a drasztikus keretszámcsökkentés eredményeképp felsőoktatási intézmények zárnak be, ám a helyileg fontos társadalmi szerepet betöltő főiskolák, egyetemek valószínűleg önkormányzati segítséget kapnának a nehéz helyzetben.
Dubéczi Zoltán, a Magyar Rektori Konferencia főtitkára szerint a keretszámok új rendszere elsősorban azzal a veszéllyel fenyeget, hogy jelentősen visszaesik a jelentkezők száma. "Attól tartunk, nem fogja 46 ezer hallgató igénybe venni a Diákhitel 2-t, hogy ennek segítségével megkezdje tanulmányait. A kieső állami támogatást azonban csak magán vagy vállalati forrásból lehetne részben pótolni " -fogalmazott a főtitkár. Hozzátette: ha jelentősen csökken a hallgatói létszám, az szükségszerűen magával hozza az oktató létszám csökkentését is.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
