A külföldi hallgatók és a magántőke felé kénytelenek fordulni az egyetemek, miután a keretszámok drasztikus...
A külföldi hallgatók és a magántőke felé kénytelenek fordulni az egyetemek, miután a keretszámok drasztikus csökkenése miatt forrásaik jelentősen zsugorodnak jövőre - írja Világgazdaság szerdán. A novemberben elrendelt 7,3 milliárd forintos zárolás után több intézményben tartanak szénszünetet, erről szóló cikkünket itt olvashatjátok el.
A lapnak nyilatkozó Rostoványi Zsolt, a Budapest Corvinus Egyetem rektora nem zárja ki, hogy a drasztikus keretszámcsökkentés eredményeképp felsőoktatási intézmények zárnak be, ám a helyileg fontos társadalmi szerepet betöltő főiskolák, egyetemek valószínűleg önkormányzati segítséget kapnának a nehéz helyzetben.
Dubéczi Zoltán, a Magyar Rektori Konferencia főtitkára szerint a keretszámok új rendszere elsősorban azzal a veszéllyel fenyeget, hogy jelentősen visszaesik a jelentkezők száma. "Attól tartunk, nem fogja 46 ezer hallgató igénybe venni a Diákhitel 2-t, hogy ennek segítségével megkezdje tanulmányait. A kieső állami támogatást azonban csak magán vagy vállalati forrásból lehetne részben pótolni " -fogalmazott a főtitkár. Hozzátette: ha jelentősen csökken a hallgatói létszám, az szükségszerűen magával hozza az oktató létszám csökkentését is.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
