Új regénnyel rukkol elő a világhírű szerző, nem is akármilyennel

Murakami Haruki új többkötetes regénnyel törte meg a hétéves hallgatást, méghozzá az eddigi hírek alapján nem is akármilyennel.

  • Eduline
Stiller Ákos

A japán író 2010 óta nem adott ki egy kötetnél hosszabb regényt, így nem is csoda, hogy nagy lelkesedés fogadta az új művet. Hazájában 1,3 millió példányban dobták piacra, ami finoman szólva sem egy szokványos mennyiség, írja az Index.

A Kisidancso Gorosi (Killing Commendatore) a legnagyobb titokban készült, sem az író, sem a kiadó nem árult el sokat a készülő könyvről. Az év elején is csak találgatások voltak, hogy vajon mivel rukkol elő a szerző.

Murakami Harukit a fogadóirodák évek óta irodalmi Nobel-esélyesként tartják számon, könyveit világszerte több mint 40 nyelvre lefordították - így egy lépéssel biztosan közelebb került a díjhoz.

Nem hallottál még róla? Láttad már a nevét, de nem olvastál még tőle semmit? A következő regényeket érdemes elolvasni: Kafka a tengerparton, 1Q84 trilógia, A kurblimadár krónikája, Világvége és a keményre főtt csodaország.

Nincs időd a nagyregényekre, de belekóstolnál ebbe a világba? A köddé vált elefánt novelláit neked találták ki.

Három könyv, amit el kell olvasnod egyetem előtt

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.