Murakami Haruki új többkötetes regénnyel törte meg a hétéves hallgatást, méghozzá az eddigi hírek alapján nem is akármilyennel.
A japán író 2010 óta nem adott ki egy kötetnél hosszabb regényt, így nem is csoda, hogy nagy lelkesedés fogadta az új művet. Hazájában 1,3 millió példányban dobták piacra, ami finoman szólva sem egy szokványos mennyiség, írja az Index.
A Kisidancso Gorosi (Killing Commendatore) a legnagyobb titokban készült, sem az író, sem a kiadó nem árult el sokat a készülő könyvről. Az év elején is csak találgatások voltak, hogy vajon mivel rukkol elő a szerző.
Murakami Harukit a fogadóirodák évek óta irodalmi Nobel-esélyesként tartják számon, könyveit világszerte több mint 40 nyelvre lefordították - így egy lépéssel biztosan közelebb került a díjhoz.
Nem hallottál még róla? Láttad már a nevét, de nem olvastál még tőle semmit? A következő regényeket érdemes elolvasni: Kafka a tengerparton, 1Q84 trilógia, A kurblimadár krónikája, Világvége és a keményre főtt csodaország.
Nincs időd a nagyregényekre, de belekóstolnál ebbe a világba? A köddé vált elefánt novelláit neked találták ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
