Aki szereti a jó kávét, az többnyire csak a jótékony hatásaival érvel, ellenzői már rákkeltőnek is titulálták. Az bizonyos, hogy a hallgatói évek alatt több litert is elfogyasztunk belőle, de hogy ez pontosan mivel járhat, azt kevesen tudják.
Órán ülsz, megnézed, mennyi az idő: 16:20. Eltelik tíz perc, megint megnézed: 16:23. Elvesztetted az időérzéked, ez nem kérdés. És még egy szeminárium hátra van a napból. Haldokolsz. Lélekben. Végre vége, megkapod a kötelező irodalmat a következő alkalomra: 2 könyv és 3 esszé.
Kitántorogsz a szomszédos kávézóba. Olyan fáradt vagy, hogy ahhoz is fel kell emelned a fejed, hogy lenézz a pénztárcádra, amikor fizetsz. Közben megérzed a friss illatot és máris gyorsabban ver a szíved. Az első korty: a csoda megtalált.
Sokaknak lehet hasonló érzésük az egyetemi hétköznapok során, mikor el sem lehet képzelni egy napot kávé nélkül. Nem is véletlen, hogy a legális drogok közé sorolják, ám ez a kifejezés inkább a szakemberek és a kávé ellenzői szájából hangzik ridegen. Hogy leginkább csak örömteli tapasztalatod legyen a kávéfogyasztással kapcsolatban, több dologra is figyelned kell.
Hosszú távon nem segít
A Bristoli Egyetem kutatása szerint nincs érdemi hatása a szellemi teljesítményünkre a kávéban található koffeinnek, ha hosszú távon fogyasztjuk. A 379 vizsgált alany között voltak rendszeres fogyasztók, alkalmi fogyasztók és kávét nem fogyasztó személyek. A rendszeres fogyasztók, akik a kísérlet során nem jutottak hozzá a megfelelő mennyiségű koffeinhez, zaklatottabbak voltak, gyakrabban panaszkodtak fáradtságra és fejfájásra, de szellemi teljesítményükre nem volt kimutatható negatív hatás. Amennyiben a rendszeres fogyasztók megkapták az adagjukat, nem rukkoltak elő kiemelkedő eredménnyel, szellemi teljesítményük hozta a megszokott átlagot.
A kísérletből kiderült, hogy szellemi teljesítményfokozás érdekében nem érdemes a szervezetünk a kávéhoz szoktatni. Élénkítő hatása akkor marad meg, ha csak akkor isszuk, amikor tényleg úgy érezzük, hogy már más nem segít.
A rendszeres kávéfogyasztás a nagy fizikai igénybevételt követően hasznosabb, ugyanis a koffeint elősegíti az izomláz csökkentését.
Miért is jó, ha mégis naponta iszunk?
Egy másik kutatásban a kávéfogyasztás és a várható életkor közötti összefüggéseket vizsgálták: mivel a könnyen és olcsón, sok személy által elérhető kávézás mellé a legtöbb esetben más szenvedély is társul (dohányzás, alkoholfogyasztás), így sokáig a statisztikák azt mutatták, hogy aki kávézik, az korábban hal meg. Azonban kiderült az is, akik egészségesen élnek, de csak kávét fogyasztanak, hosszabb életkorra számíthatnak, mint a kávét nem fogyasztó, szintén egészséges társaik.
Ezek Budapest legjobb kávézói - szerintünk
Neked melyik a kedvenc helyed?
Mivel a legtöbbet csak a koffeinnel foglalkoznak (lásd fent), így keveset figyelnek a megfelelő módon elkészített kávéban található további közel ezer összetevőre. Kiderült az is, hogy a koffeinmentes kávét fogyasztók is tovább élnek, mint az átlagos társaik. Az ideális mennyiséget napi 4 csészében határozták meg, ezt közel félmillió ember vizsgálataira alapozták.
Mi van benne, amiért szuper?
A kávébabban található olajok sajnos képesek növelni a szervezet koleszterinszintjét, azonban a megfelelő elkészítéssel ezek eltávolíthatók vagy minimalizálhatók. A forrázással készült kávék (török, french press) a nem szerencsés kategóriába tartoznak. A vizsgálatok szerint a legjobb választás az instant, a kávéfőzőgépben őrölt és a kapszulás kávék használata.
A kávéban található antioxidánsok és polifenolok adják az ital leginkább jótékony hatásait. Előbbiek csoportja a rák megelőzésében (nem gyógyításában!) segít, ugyanis megköti azokat a szabad gyököket, amelyek károsak lehetnek a sejtjeinkre. Egyúttal segít a 2-es típusú cukorbetegség, gyulladások és májbetegségek kialakulási kockázatának csökkentésében. A polifenolok között találhatók olyan flavonoidok, melyek számos más növény gyógyhatását is adják.
Mindig legyen egy pohár víz
Mindenki tapasztalhatta már, hogy a kávénak vízhajtó hatása van (rendszeres fogyasztóknál kevésbé). Ebből kiindulva nem a legszerencsésebb kizárólag kávéval indítani a napot, ugyanis az átaludt órák során enyhén dehidratálódik a szervezet - elvégre álmunkban nem iszunk. Amennyiben már reggel profitálni szeretnénk a kávé élénkítő hatásából, először egy jó adag pohár vízzel kezdjük a napot, addig a kávé is lefő.
Nappal is igaz: sokszor hiába ivott valaki már több csészével, ha mellette nem figyel a vízbevitelre, inkább görcsössé válik. Olyan ez, mint egy motor: ha csúcsra szeretnénk járatni, figyelni kell az olajozásra - ami ebben az esetben a víz. Ha órára készülsz, okosan időzítsd a kávézást, ne óra alatt kelljen kimenned - bár kétségtelen, hogy ilyenkor is éberebb az ember.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
