Tudni szeretnétek, milyen szempontok alapján állítják össze az egyetemi-főiskolai rangsorokat?
Tudni szeretnétek, milyen szempontok alapján állítják össze az egyetemi-főiskolai rangsorokat? Van esély arra, hogy néhány éven belül több magyar felsőoktatási intézmény szerepeljen a nemzetközi rangsorok első kétszáz helyezettje között? Ezekre a kérdésekre is választ kaphattok az ELTE PPK Társadalmi Kommunikáció Kutatócsoportjának december 5-i konferenciáján. A legfrissebb HVG-rangsort itt nézhetitek meg.
A rangsor-kutatások vezető projektje az UnivPress-ranking, melynek megvalósítói a sanghaji és taipeji nemzetközi rangsor-konferenciákon is bemutatkoztak, a projektben részt vesz az ELTE PPK Társadalmi Kommunikáció Kutatócsoportja is.
A kutatócsoport a Magyar Rektori Konferenciával, az Oktatási Hivatallal és a Felsőoktatási Tervezési Testülettel együttműködésben szervezi a konferenciát, amelyen előadást tart Mezey Barna, az ELTE rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke. A rendezvényen a felsőoktatás minőségét értékelő legfontosabb szervezetek vezetői, meghatározó rangsor-kutatók és az egyetemek vezetői vitatják meg a rangsor-készítés aktuális szakmai és felsőoktatás-politikai kérdéseit. A programot itt találjátok.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
