Mire jók az egyetemi rangsorok?

Tudni szeretnétek, milyen szempontok alapján állítják össze az egyetemi-főiskolai rangsorokat?

  • Eduline
Idén is az ELTE végzett a hazai felsőoktatási rangsor élén. Merre tovább?
Fazekas István

Tudni szeretnétek, milyen szempontok alapján állítják össze az egyetemi-főiskolai rangsorokat? Van esély arra, hogy néhány éven belül több magyar felsőoktatási intézmény szerepeljen a nemzetközi rangsorok első kétszáz helyezettje között? Ezekre a kérdésekre is választ kaphattok az ELTE PPK Társadalmi Kommunikáció Kutatócsoportjának december 5-i konferenciáján. A legfrissebb HVG-rangsort itt nézhetitek meg.

A rangsor-kutatások vezető projektje az UnivPress-ranking, melynek megvalósítói a sanghaji és taipeji nemzetközi rangsor-konferenciákon is bemutatkoztak, a projektben részt vesz az ELTE PPK Társadalmi Kommunikáció Kutatócsoportja is.

A kutatócsoport a Magyar Rektori Konferenciával, az Oktatási Hivatallal és a Felsőoktatási Tervezési Testülettel együttműködésben szervezi a konferenciát, amelyen előadást tart Mezey Barna, az ELTE rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke. A rendezvényen a felsőoktatás minőségét értékelő legfontosabb szervezetek vezetői, meghatározó rangsor-kutatók és az egyetemek vezetői vitatják meg a rangsor-készítés aktuális szakmai és felsőoktatás-politikai kérdéseit. A programot itt találjátok.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.