Tudni szeretnétek, milyen szempontok alapján állítják össze az egyetemi-főiskolai rangsorokat?
Tudni szeretnétek, milyen szempontok alapján állítják össze az egyetemi-főiskolai rangsorokat? Van esély arra, hogy néhány éven belül több magyar felsőoktatási intézmény szerepeljen a nemzetközi rangsorok első kétszáz helyezettje között? Ezekre a kérdésekre is választ kaphattok az ELTE PPK Társadalmi Kommunikáció Kutatócsoportjának december 5-i konferenciáján. A legfrissebb HVG-rangsort itt nézhetitek meg.
A rangsor-kutatások vezető projektje az UnivPress-ranking, melynek megvalósítói a sanghaji és taipeji nemzetközi rangsor-konferenciákon is bemutatkoztak, a projektben részt vesz az ELTE PPK Társadalmi Kommunikáció Kutatócsoportja is.
A kutatócsoport a Magyar Rektori Konferenciával, az Oktatási Hivatallal és a Felsőoktatási Tervezési Testülettel együttműködésben szervezi a konferenciát, amelyen előadást tart Mezey Barna, az ELTE rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke. A rendezvényen a felsőoktatás minőségét értékelő legfontosabb szervezetek vezetői, meghatározó rangsor-kutatók és az egyetemek vezetői vitatják meg a rangsor-készítés aktuális szakmai és felsőoktatás-politikai kérdéseit. A programot itt találjátok.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
