Harmincadik alkalommal rendezik meg március 10-én és 11-én a Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivált a helyi campuson, a...
Harmincadik alkalommal rendezik meg március 10-én és 11-én a Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivált a helyi campuson, a rendezvény Közép-Európa egyik legjelentősebb ilyen jellegű rendezvénye.
Szakáll Sándor, a Miskolci Egyetem ásvány- és kőzettani tanszékének vezetője, a Herman Ottó Múzeum Ásványtárának muzeológusa az MTI-nek elmondta: a különleges mustra jelentőségét nemcsak a kiállítók stabil 100 feletti és a látogatók 3-4 ezres létszáma jelzi, hanem az is, hogy évenként a börzéhez más és más rendezvényeket is társítanak.
Ezek között mindig vannak reprezentatív, tematikus kiállítások, illetve tudományos és népszerűsítő előadások, esetenként előadóülések – fejtette ki, hozzátéve, hogy számos esetben új könyvek megjelenését is erre az alkalomra időzítik.
Emlékeztetett arra, hogy a két alapító intézmény, a Miskolci Egyetem és a Herman Ottó Múzeum szervezői már három évtizede arra törekszenek, hogy olyan rendezvénnyel szolgáljanak, amelyen az ásványok, drágakövek és ősmaradványok iránt érdeklődők, a téma barátai, gyűjtői vagy az amatőrök és a szakemberek sok információt kapjanak és megcsodálhassák a természet remekeit.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
