Tízmillió dolláros ösztöndíjalapot hozott létre a Yale Egyetemen egy korábban a Harvard Egyetemen is jótékonykodó kínai milliárdos pár, elismerés mellett kritikát is kapva a kínai közvéleménytől.
Az ingatlanpiacon hatalmas vagyont szerző Pan Si-ji és felesége, Csang Hszin a neves amerikai felsőoktatási intézményben tanuló kínai diákok támogatására hozta létre az ösztöndíjalapot.
A pénzt a legkiemelkedőbb tanulók támogatására fordítják majd, hogy segíteni tudják "az emberiség fejlődéséhez való hozzájárulásukat" - fogalmaztak. Az emberekben rejlő lehetőségeket oktatáson keresztül lehet felfedezni, az ösztöndíj ebben segíti a diákokat - fogalmazott Pan, aki arra ösztönözte a diákokat, jelentkezzenek bátran a vezető nemzetközi felsőoktatási intézményekbe.
A Yale Egyetemet vezető Peter Salovey azt emelte ki, hogy az ösztöndíj a Yale-en való továbbtanulás lehetőségét teremti meg nemcsak a mostani, de a következő generációk tanulóinak is.
A milliárdos pár SOHO Kína Alapítványa nem első alkalommal adományoz oktatásra nagyobb összeget, korábban a szintén amerikai Harvard Egyetemen hozott létre egy 15 milliós ösztöndíjkeretet. A következő években a szervezet hasonló bejelentésekkel készül, összesen 100 millió dollárt kíván erre a célra áldozni.
Az ösztöndíjalap felállítását a legtöbben elismeréssel fogadták, mondván az a kevésbé tehetősek továbbtanulását is lehetővé teszi, míg jelenleg jellemzően a gazdag kínai családok gyerekei engedhetik meg maguknak a neves egyetemekre való beiratkozást.
Mások ugyanakkor azt firtatják, hogy miért nem kínai oktatási intézményeknek ajánlották fel a támogatást. A hatalmas összeg éppen a hazai felsőoktatás színvonalának emelését segíthetné, s az agyelszívás lehetőségét csökkentené - vélik a bírálók.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
