A jobb minőségű oktatás és az elhelyezkedési lehetőségek miatt választanak nagy-britanniai egyetemet a magyar diákok a Milestone Intézet friss felmérése szerint.
A külföldi továbbtanulással foglalkozó Milestone Intézet múlt héten hozta nyilvánosságra legújabb felmérésének eredményeit: brit topegyetemeken tanuló magyar diákokat kérdeztek meg. Arra a kérdésre, hogy miért választottak brit egyetemet, 89,7 százalékuk említette az oktatás minőségét, 78,4 százalékuk a jobb munkalehetőségeket, de kétharmadukat vonzotta a kalandvágy, a nyelvgyakorlás és a diákközpontú oktatási rendszer is. Barátaik miatt kevesen vágnának bele a külföldi tanulásba: csupán 19 százalékuk mondta, hogy azért ment ki, mert a barátok is az adott egyetemen tanulnak.
Jók a tapasztalatok
A megkérdezett 116 diák közül csak ketten mondták azt, hogy nem ajánlanák másnak a kiválasztott külföldi egyetemet, és csak egy diák nem elégedett az oktatás színvonalával. Nagy többségük a társasági életben is megtalálta számítását. Azt is megkérdezték, mi a véleményük az egyetemi szolgáltatásokról - mint például a tanulmányi osztály, az egyetemi adatbázisok vagy az edzőtermek és uszodák -, és erre is pozitív visszajelzések érkeztek.
A kiutazó diákok fele tartott attól, hogy nyelvi vagy tanulmányi problémái lesznek, ehhez képest alig negyedüknek vannak ilyen gondjai. A beilleszkedéstől is jobban tartottak, mint amennyire kellett volna.
Kevesen jönnének haza a diploma megszerzése után: a tavalyi felmérésről itt olvashattok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
