Megvan, mikor kezdődik a szorgalmi időszak a nagyobb egyetemeken

Mikor kezdődik a szorgalmi időszak a nagyobb egyetemeken és főiskolákon? Megnéztük.

  • Eduline

Wikipedia

A szorgalmi időszak a legtöbb intézményben, többek között az ELTE-n, a Corvinuson, az Óbudai Egyetemen és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szeptember 8-án, hétfőn kezdődik, és december 12-ig vagy december 13-ig tart.

A Károli Gáspár Református Egyetemen szintén szeptember 8-án kezdődik a szorgalmi időszak, viszont december 20-ig fog tartani. A Budapesti Gazdasági Főiskolán egy nappal később, szeptember 9-én kezdődik a tanítás, a Debreceni Egyetemen pedig szeptember 8-tól 12-ig tart a regisztrációs hét, a szorgalmi időszak tehát csak szeptember 15-től kezdődik, és december 19-ig tart.

A Pécsi Tudományegyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen, a Nyugat-magyarországi Egyetemen viszont már szeptember 1-jével indul a szorgalmi időszak, december 5-ig, illetve 6-ig fog tartani. Hogyan fog kinézni a 2014/2015-ös tanév az általános és középiskolákban?

A tanévkezdést megelőző héten vagy napokban tartják a regisztrációs időszakot, az ELTE-n például szeptember 3. és 5. között, a BME-n szeptember 1-jétől, a Budapesti Corvinus Egyetemen augusztus 29-től, a Nyugat-magyarországi Egyetemen pedig már augusztus 25-től.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.