Mi lesz az orvosi karokkal? Gigaegyetem jöhet létre?

Zombor Gábor szerint szólnak érvek az önálló orvosegyetemek mellett, az egészségügyért felelős államtitkár szerint azonban ha ilyen döntés születik, egyetlen nagy intézményre lenne szükség.

  • MTI
Shutterstock

A politikus pénteken újságíróknak úgy fogalmazott, ahogy annak idején a felsőoktatási integrációnak is megvoltak a jól megmagyarázható okai, úgy jelenleg is szólnak érvek az önálló orvosegyetemek mellett.

Ha Magyarországon az orvosegyetemek önállóságáról születik döntés, egy nagy orvosegyetemre lenne szükség, egységes képzési rendszerrel, kutatási irányítással és egységes elvek alapján működő klinikai központokkal – mondta az államtitkár.

Stratégiai cél a hazai orvosképzés fejlesztése, amely talán az egyetlen olyan, amelyet a világ összes országában feltétel nélkül elfogadnak. A magyar orvosképzés olyan kincs, ilyen "ritkán adatik" a világban folyó felsőoktatási versenyben – hangsúlyozta Zombor Gábor. A felsőoktatási szakemberek, rektorok, kormányzati szereplők bevonásával ez a kérdés nem sokára eldől – közölte az államtitkár.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egy január 22-i lakossági fórumon kifejtette, álláspontja szerint önálló orvostudományi egyetemekre lenne szükség. A világszínvonalú hazai orvosképzés vonzza a külföldi hallgatókat – ebben hatalmas gazdasági lehetőségek is rejlenek -, az intézmények önállósága pedig fontos lenne a kórházak szakember-utánpótlása szempontjából. Hozzátette: tisztában van vele, hogy ez az elképzelés komoly szakmai vitákat vált majd ki.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.