A túlkoros EHÖK-elnökről készített felmérést a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkarának közösségi oldala. A szavazók szerint a 12 éve hököző Török Márknak mennie kell, csak kevesen marasztalnák.
A felsőoktatási törvény tavalyi módosítása 4 évben maximalizálta, hogy a hallgatói önkormányzatban mennyi ideig tölthet be valaki tisztséget. Ennek nyomán a szegedi rektor megsemmisítette Török Márk EHÖK-elnök szeptemberi megválasztásának eredményét, tekintettel arra, hogy 12 éve van jelen a hallgatói közéletben, számos tisztséget viselt már. Az eset kapcsán kiéleződött a vita az egyetemi vezetés és a sokak által kritizált EHÖK között, először 12 dékán szólította fel távozásra Törököt, majd az elnök sértett, kioktató nyílt levélben válaszolt.
Szegedi kapcsolataink szerint az egyetem hallgatóit is megosztja a kérdés, elmondásuk szerint túlnyomó többségben vannak azok, akik Török távozásában látják a megoldást.
A vita kapcsán demokratikus megoldásra törekedett, és egy nem reprezentatív felmérést készített a Bölcsészettudományi Kar a Facebook-on. Az oldal tagjainak - akik között régi és jelenlegi egyetemi polgárok vannak kimagaslóan - 91 százalékuk úgy véli, hogy Török Márknak el kell fogadnia a rektori döntést és távoznia kell az EHÖK éléről. Csupán 29-en gondolták úgy, hogy Török bíróságon keresse igazát. 27 szavazó annak a hallgatói Választmánynak a kezébe adná bizalmi szavazással a döntést, amely 2007 óta mindig megválasztotta Török Márkot.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
