Gyurcsány Ferenc dolgozatát nem selejtezték le - írta keddi számában a Magyar Hírlap.
Gyurcsány Ferenc dolgozatát nem selejtezték le - írta keddi számában a Magyar Hírlap. "Intézményünk valóban vett át letétként a közgazdaság-tudományi karon született szakdolgozatokat, de ezek közül a legkorábbi 2000-ből való. Az átvett dokumentumokat a levéltár nem selejtezte le" – közölte a lappal a Pécsi Tudományegyetem (PTE) főlevéltárosa. A Gyurcsány-szakdolgozatról szóló korábbi cikkünket itt olvashatjátok el.
"Lengvári István igazgató ezzel cáfolja az egyetem sajtóreferensének lapunknak adott nyilatkozatát, amely szerint Gyurcsány Ferenc dolgozatát 2003-ban átadták a levéltárnak, s ott azt öt év után leselejtezték" - állapította meg a Magyar Hírlap.
A lap emlékeztetett: az 1984-ben készült, szőlészeti témájú diplomamunkát azért nem lelték, mert az egy "kulcsos szekrényből" eltűnt. Az 1991-ben a közgazdasági karon készültről azt állították, azt a kar átadta a levéltárnak, ám mivel ez nem közirat, öt év után leselejtezték.
Dr. Danyi Gyula szerint ez nemcsak a pedagógusok túlterheltségére, hanem a feladatok és felelősségi körök szabályozásának hiányosságaira is rávilágít.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a tudományos és kulturális élet számos ismert képviselőjének munkáját ismerték el.
A Fortepan archív felvételeiből válogatva idézzük fel az 1956-os forradalom történelmi napjait.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
