Bár az egyetemi bulikon való sörözés, koktélozás és füvezés nem élethosszig tartó probléma, az új egészségügyi...
Bár az egyetemi bulikon való sörözés, koktélozás és füvezés nem élethosszig tartó probléma, az új egészségügyi irányelvek alapján több százezer hallgatót az „alkoholista” kategóriába sorolhatnak – számolt be a The New York Times Healthland nevű egészségügyi portálja.
Eddig az alkalmi fogyasztókat nem nevezték függőknek, most ez megváltozik. Egy új pszichológiai tankönyv az eddiginél jóval szigorúbban határozza meg az alkoholizmus fogalmát. Ez alapján lényegében mindenki megkapja ezt a címkét, aki alkoholt fogyaszt, ugyanakkor megkülönböztetik majd a függőség enyhe, mérsékelt és súlyos fokozatát.
Az új rendszer miatt a statisztikák jelentősen leromlanak majd, vagyis az egyetemisták és főiskolások legalább negyven százalékát – ők azok, akik eljárnak a hallgatóknak szervezett bulikra, és ott megisznak egy-két sört vagy koktélt – alkoholistának lehet majd tekinteni.
„A szigorúbb rendszernek köszönhetően a bajba került diákok hamarabb segítséghez juthatnak, és nem jutnak el addig a pontig, amikor már csak a májátültetés lehet a megoldás” – érvelt Charles P. O’Brian, az új kézikönyv egyik szerzője. Életveszélyes trend terjed – a binge drinkingről itt olvashatsz bővebben.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
