Nem kell visszafizetni az Európai Uniónak azt a 100 milliárd forintot, amelyet az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az egyetemek tavaly tapasztalt szabálytalan gazdálkodása miatt vetített előre.
Az elmúlt egy évben hozott fejlesztéspolitikai intézkedéseknek köszönhetően sikerült 1,3 milliárd forintra lefaragni a felsőoktatási intézmények uniós forrásveszteségét - írja hétfői számában a Magyar Idők.
Köpeczi-Bócz Tamás EU-s fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár arról beszélt a lapnak: a szabályosság megerősítése mellett a szakszerű együttműködés tette lehetővé azt, hogy a szigorú elszámolású EU-s projektek forrásvesztési kockázatát is két százalék alá tudta szorítani az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) 2015-ben alakult új fejlesztési államtitkársága.
Úgy láttuk, hogy a 2014 előtti rendszer túl bürokratikus volt, egyes számlák elvesztek a különböző "útvesztőkben".
Ezért abból indultunk ki, hogy az egyes kifizetéseknél egyfajta új ütemezést kell kiszabnunk. Kialakítottunk egy új rendszert, amelyben ha az intézmény az adott hónap vagy negyedév végére elszámol, vállaltuk, hogy ennek megfelelően gyorsabb visszajelzést kap - hívta fel a figyelmet Köpeczi-Bócz Tamás.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
