A négyes diplomát szerzők már labdába sem rúgnak a munkaerőpiacon?

Csak a summa cum laude felel meg a brit cégeknek: egy friss felmérés szerint egyre több vállalatnál döntenek úgy...

  • Eduline
MTI/Filep István

Csak a summa cum laude felel meg a brit cégeknek: egy friss felmérés szerint egyre több vállalatnál döntenek úgy, hogy csak azokat a jelentkezőket hívják be állásinterjúra, akiknek jeles minősítésű a diplomájuk.

The Telegraph cikke szerint az elmúlt tíz évben megduplázódott a pályakezdő diplomások száma Nagy-Britanniában. Tavaly hat hallgatóból egy vehetett át jeles oklevelet a diplomaosztón. Ez igen magas aránynak számít, jól mutatja, hogy a kiváló jegyek alapkövetelménnyé válnak, és labdába sem rúghat a munkaerőpiacon, aki jó vagy közepes eredménnyel végzi el az egyetemet.

„A diploma minősítése nem a legjobb eszköz a szűrésre, de érthető, hogy ha egy álláshirdetésre száz pályázat érkezik, a munkaadónak valahol el kell kezdeni a válogatást” – nyilatkozta Carl Gilleard, a felmérést végző Association of Graduate Recruiters vezetője. Itthon is számít a diploma minősítése? A pályakezdők lehetőségeiről bővebben itt olvashatsz.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.