Reagált az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Közép-európai Egyetem akkreditációjának hírére, közleményben azt írták, "nem az amerikai diplomát kiadó "offshore Soros-egyetemet" (CEU) akkreditálta a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság".
A CEU előző nap arról számolt be, hogy a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság "az ötévente esedékes felülvizsgálatát követően megújította az egyetem magyar jogi entitása, a Közép-európai Egyetem intézményi akkreditációját".
A minisztérium csütörtöki közleményében azt írta, hogy a MAB a magyar jogszabályok alapján jogszerűen működő, magyar oklevelet kiadó Közép-Európai Egyetemet akkreditálta az intézmény saját kérelmére, ugyanis 2017. december 31-én lejárt az ötéves intézményakkreditációja - igaz, a CEU nem is állított mást.
"Az amerikai jog szerint működő, az amerikai akkreditáció hatálya alatt működő, amerikai diplomát kiadó, offshore-nak számító CEU-val kapcsolatban továbbra is folyik a vizsgálat arról, hogy folytat-e egyáltalán honos országában képzést. A törvények minden egyetemre, a Soros-egyetemre is vonatkoznak" - fogalmazott a minisztérium a közleményben, álhírnek minősítve a sajtóban megjelent, a CEU-akkreditációjára vonatkozó híreket.
Megújították a Közép-európai Egyetem akkreditációját
A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) az ötévente esedékes felülvizsgálatát követően megújította a Közép-európai Egyetem intézményi akkreditációját. Az egyetem közleményében az áll: a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság február 23-i ülésén a lefolytatott részletes vizsgálat alapján egyhangúlag döntött a Közép-európai Egyetem akkreditációjáról.
Egyetemi világrangsor: öt területen is a száz legjobb közé jutott a CEU
Öt tudományterületen is a világ száz legjobbja közé kerültek a CEU programjai a Quacquarelli Symonds (QS) ma nyilvánosságra hozott, képzési területekre lebontott rangsorában. A CEU-t a világ 100 legjobb egyeteme közé rangsorolta a QS a politika, szociálpolitika, szociológia, történelem és filozófia tárgyakban. A tavalyi legjobb 101-150 közötti helyezéshez képest történelemből előrébb lépett az egyetem.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
