A Libération című francia lapban Jean-Francois Balaudé, az Athena Nemzeti Kutatási Szövetség elnöke, a Paris-Nanterre Egyetem rektora tett közzé írást a Közép-európai Egyetem (CEU) ügyében.
A rektor a cikkben azt kérte Franciaország és Európa vezetőitől, hogy a leghatározottabban ítéljék el "a magyarországi egyetemi szabadságjogok súlyos kétségbe vonását".
A baloldali francia újságban megjelent felhívás szerint a magyar kormány egy Európában példátlan szabályozást fogadott el, amely rendkívül szigorú követelményeket ír elő az országban működő külföldi egyetek számára, és a Közép-európai Egyetem (CEU) bezárását eredményezheti.
A CEU gárdája kapcsolatban áll számos Franciaországban, Európában és világszerte oktató egyetemi szakemberrel, együtt dolgoznak ki színvonalas képzési és kutatási terveket, hozzájárulva a tudomány fejlődéséhez - hangsúlyozta a rektor, aki üdvözölte Frans Timmermansnak, az Európai Bizottság alelnökének nyilatkozatát, amely az új magyar szabályozás vizsgálatát ígérte.
Így tudta meg a CEU, hogy valamit forral ellene a kormány
Volt egy jel, amiből tudták, hogy valami nincs rendjén. Palkovics László államtitkár furcsán viselkedett. Az Abcúg arról közölt cikket, hogy miként élte meg a CEU-ügyet az egyetem vezetése. Egészen érdekes részletek vannak benne. Fodor Éva rektorhelyettes például a következőképp meséli el, miként jöttek rá arra, hogy valami készül ellenük: "Korábban jó kapcsolatunk volt Palkoviccsal, ősszel járt is nálunk, a rektor megmutatta neki az egyetemet.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
