Magyarországon elsőként épül kutatás-fejlesztési és oktatási célokat egyaránt szolgáló dióda lézerközpont Kecskeméten, a Pallasz Athéné Egyetem GAMF Műszaki és Informatikai Kara mellett - tájékoztatta Weltsch Zoltán, az egyetem anyagtechnológia tanszékének vezetője az MTI-t.
A pályázatot az oktatási intézmény konzorciumban valósítja meg az ipari lézerek használatát illetően egyedülálló technikai és technológiai lehetőségeket kínáló Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.-vel. A projektre a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretéből 518 millió forint támogatást nyertek el.
A tanszékvezető elmondta: az egyetemen már régóta folytatnak lézerfizikai alapkutatásokat. Az új központban azonban az ipari lézerek alkalmazásával lehetőség nyílik az ipari folyamatok korszerűsítésére.
A magyarországi lézercentrumoktól a Kecskeméten megépülő központ abban tér majd el, hogy a három lézeregység az eddigiekhez képest alacsonyabb hullámhossz-tartományban működik majd, és egy dióda segítségével állítja elő a lézersugarat. Ennek köszönhetően hosszabb élettartamot és kedvezőbb energiafelhasználást lehet elérni, továbbá nagyobb megbízhatósággal és jobb teljesítménnyel alkalmazható.
Kutatási céllal jelenleg ilyen dióda lézerek Magyarországon máshol nincsenek - mondta a szakember. A nagy teljesítményű lézerekkel főként az ipar számára végeznek majd kutatásokat. A projekt keretében alkalmazott technológia-fejlesztésnek és a gyakorlati alkalmazásának köszönhetően egyebek mellett növelhető a fémszerszámok kopásállósága, amit Kecskeméten többek között az autóipar is hasznosíthat.
Az új központban a hagyományosnak tekinthető lézeres technológiákon, a vágáson vagy hegesztésen kívül olyan eljárásokkal foglalkoznak majd, mint például a hőkezelés, a hibrid kötések kialakítása vagy a felületmódosítás. A lézereket alapkutatásban, alkalmazott vagy ipari kutatásban, illetve az egyetemi oktatás területén használják majd. "A központ kapuit a hazai és a nemzetközi kutatók előtt egyaránt kitárjuk" - mondta Weltsch Zoltán. A lézerközpont építése várhatóan még az idén elkezdődik. A tervezett kutató-fejlesztő munka pedig előreláthatólag jövőre veszi kezdetét.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
