Magyarországon elsőként épül kutatás-fejlesztési és oktatási célokat egyaránt szolgáló dióda lézerközpont Kecskeméten, a Pallasz Athéné Egyetem GAMF Műszaki és Informatikai Kara mellett - tájékoztatta Weltsch Zoltán, az egyetem anyagtechnológia tanszékének vezetője az MTI-t.
A pályázatot az oktatási intézmény konzorciumban valósítja meg az ipari lézerek használatát illetően egyedülálló technikai és technológiai lehetőségeket kínáló Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.-vel. A projektre a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretéből 518 millió forint támogatást nyertek el.
A tanszékvezető elmondta: az egyetemen már régóta folytatnak lézerfizikai alapkutatásokat. Az új központban azonban az ipari lézerek alkalmazásával lehetőség nyílik az ipari folyamatok korszerűsítésére.
A magyarországi lézercentrumoktól a Kecskeméten megépülő központ abban tér majd el, hogy a három lézeregység az eddigiekhez képest alacsonyabb hullámhossz-tartományban működik majd, és egy dióda segítségével állítja elő a lézersugarat. Ennek köszönhetően hosszabb élettartamot és kedvezőbb energiafelhasználást lehet elérni, továbbá nagyobb megbízhatósággal és jobb teljesítménnyel alkalmazható.
Kutatási céllal jelenleg ilyen dióda lézerek Magyarországon máshol nincsenek - mondta a szakember. A nagy teljesítményű lézerekkel főként az ipar számára végeznek majd kutatásokat. A projekt keretében alkalmazott technológia-fejlesztésnek és a gyakorlati alkalmazásának köszönhetően egyebek mellett növelhető a fémszerszámok kopásállósága, amit Kecskeméten többek között az autóipar is hasznosíthat.
Az új központban a hagyományosnak tekinthető lézeres technológiákon, a vágáson vagy hegesztésen kívül olyan eljárásokkal foglalkoznak majd, mint például a hőkezelés, a hibrid kötések kialakítása vagy a felületmódosítás. A lézereket alapkutatásban, alkalmazott vagy ipari kutatásban, illetve az egyetemi oktatás területén használják majd. "A központ kapuit a hazai és a nemzetközi kutatók előtt egyaránt kitárjuk" - mondta Weltsch Zoltán. A lézerközpont építése várhatóan még az idén elkezdődik. A tervezett kutató-fejlesztő munka pedig előreláthatólag jövőre veszi kezdetét.
Radics Béla többek között arról kérdezte Lannert Judit leendő oktatási minisztert a meghallgatásán, mi lesz a hároméves szakképzéssel, ha 18 évre emeli a Tisza a tankötelezettséget. Egy 2022-es kutatás szerint azonban a tankötelezettség 16 évre csökkentésével többek között a diákok esélye a lemorzsolódásra 70 százalékkal emelkedett.
A Lannert Juditnak küldött levelében a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha visszatérne az a korábbi helyzet, amikor az óvodában kizárólag főiskolai végzettségű pedagógusok foglalkozhattak a gyermekekkel, és az „óvodai nevelő” státusz kivezetésére konstruktív javaslataik vannak.
Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.
Az inzulin, a cukorbetegség és a genetikai számolások is előkerültek az idei emelt biológiaérettségin, amelyről megoszlottak a diákvélemények. Volt, aki „szörnyűnek” nevezte a feladatsort, mások szerint azonban könnyebb volt, mint a tavalyi vizsga.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Az Állami Számvevőszék vizsgálata után távozik az egyetem rektora, aki lemondásával akarja biztosítani, hogy az intézmény közössége mentesüljön a vitáktól, és továbbra is zavartalanul a szakmai munkára fókuszálhasson.
