Magyarországon elsőként épül kutatás-fejlesztési és oktatási célokat egyaránt szolgáló dióda lézerközpont Kecskeméten, a Pallasz Athéné Egyetem GAMF Műszaki és Informatikai Kara mellett - tájékoztatta Weltsch Zoltán, az egyetem anyagtechnológia tanszékének vezetője az MTI-t.
A pályázatot az oktatási intézmény konzorciumban valósítja meg az ipari lézerek használatát illetően egyedülálló technikai és technológiai lehetőségeket kínáló Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.-vel. A projektre a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretéből 518 millió forint támogatást nyertek el.
A tanszékvezető elmondta: az egyetemen már régóta folytatnak lézerfizikai alapkutatásokat. Az új központban azonban az ipari lézerek alkalmazásával lehetőség nyílik az ipari folyamatok korszerűsítésére.
A magyarországi lézercentrumoktól a Kecskeméten megépülő központ abban tér majd el, hogy a három lézeregység az eddigiekhez képest alacsonyabb hullámhossz-tartományban működik majd, és egy dióda segítségével állítja elő a lézersugarat. Ennek köszönhetően hosszabb élettartamot és kedvezőbb energiafelhasználást lehet elérni, továbbá nagyobb megbízhatósággal és jobb teljesítménnyel alkalmazható.
Kutatási céllal jelenleg ilyen dióda lézerek Magyarországon máshol nincsenek - mondta a szakember. A nagy teljesítményű lézerekkel főként az ipar számára végeznek majd kutatásokat. A projekt keretében alkalmazott technológia-fejlesztésnek és a gyakorlati alkalmazásának köszönhetően egyebek mellett növelhető a fémszerszámok kopásállósága, amit Kecskeméten többek között az autóipar is hasznosíthat.
Az új központban a hagyományosnak tekinthető lézeres technológiákon, a vágáson vagy hegesztésen kívül olyan eljárásokkal foglalkoznak majd, mint például a hőkezelés, a hibrid kötések kialakítása vagy a felületmódosítás. A lézereket alapkutatásban, alkalmazott vagy ipari kutatásban, illetve az egyetemi oktatás területén használják majd. "A központ kapuit a hazai és a nemzetközi kutatók előtt egyaránt kitárjuk" - mondta Weltsch Zoltán. A lézerközpont építése várhatóan még az idén elkezdődik. A tervezett kutató-fejlesztő munka pedig előreláthatólag jövőre veszi kezdetét.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
