Mezey Barna, az ELTE rektora nem válaszol a bölcsészkar HÖK-elnökének levélére, amelyben Garbai Ádám a tüntető...
Mezey Barna, az ELTE rektora nem válaszol a bölcsészkar HÖK-elnökének levélére, amelyben Garbai Ádám a tüntető diákokkal szimpatizáló oktatók ellen kér munkajogi lépéseket - írja az Index.
A rektor semmilyen intézkedést nem tesz az ügyben, mondta a lapnak Fábri György, az egyetem kommunikációs rektorhelyettese. "A rektor az egyetemen zajló teremfoglalásról naponta 20-30 levelet, e-mailt és telefont kap különböző tartalommal. A HÖK-elnök levelét az egyetem vezetése nem tartja olyan súlyúnak, hogy arra válaszolni kelljen" - fogalmazott Fábri György.
Garbai Ádám, az ELTE BTK hallgatói önkormányzatának elnöke egy levélben jelentette fel azokat az oktatókat, akik szimpatizálnak a tüntető diákokkal, beengedik őket az óráikra, hogy ott elmondhassák érveiket. Garbai szerint más karok oktatói is részt vesznek az illegális egyetemfoglalásban. Emiatt az órák megszakadnak, és az a HÖK-elnök szerint ez sérti a tanulni vágyó hallgatók érdekeit. A HÖK-elnök teljes levelét itt olvashatjátok el.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
