Körülbelül ezer külföldi diák hagyta ott egyik pillanatról a másikra a London Metropolitan Universityt.
Körülbelül ezer külföldi diák hagyta ott egyik pillanatról a másikra a London Metropolitan Universityt. A nemrég kirobbant vízumbotrány miatt számos hallgató a konkurens intézményekbe iratkozott be, többen pedig félbehagyták egyetemi tanulmányaikat – adta hírül a The Guardian.
Nagy-Britanniában tavaly szigorítottak az adminisztrációs követelményeken, mert sok álhallgató bukott le: diákvízumot kaptak, hogy elkezdhessék a tanulmányaikat, ám nyomuk veszett az országban. A London Metropolitan University pedig több alkalommal „elfelejtette” jelezni a belügyminisztériumnak, ha a beiratkozott külföldi diákok mégsem kezdték meg a tanulmányaikat, emiatt a kormány visszavonta az egyetem engedélyét.
Ez azt jelenti, hogy nem fogadhatnak új hallgatókat az Európai Unión kívüli országokból, így az Egyesült Államokból sem, ahonnan minden évben több százan felvételiztek. A felsőbbéveseknek felajánlották az ideiglenes vízumot a tanév végéig, ám sokan inkább átiratkoztak más egyetemekre. A vízumbotrányról itt olvashattok bővebben.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében - többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint a kormányváltás nemcsak politikai fordulat, hanem egy évtizedes oktatási válság következménye is. Véleménycikkében arról ír: a rendszer saját maga alatt vágta a fát, amikor elhanyagolta az oktatást – és ezzel végső soron a saját bukását készítette elő.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
