Külföldi egyetemekre küldené a magyar diákokat Palkovics

Számítások szerint a magyar diákok 2-3 százaléka tanul külföldi felsőoktatási intézményekben, szerez ott diplomát - mondta Palkovics László felsőoktatási államtitkár.

  • MTI
pixabay.com

Az államtitkár szerint ezek a magyar diákok főként Angliában, Ausztriában, Hollandiában és Németországban szerzik meg a diplomájukat.

Palkovics László csütörtökön Budapesten, az Educatio nemzetközi oktatási szakkiállítás megnyitóján elmondta, hogy a hazai felsőoktatásban a hallgatók 8 százaléka külföldi. Az a cél, hogy vonzóvá tegyék a magyar felsőoktatást és egyidejűleg a magyar hallgatók is minél nagyobb létszámban vegyenek részt külföldi részképzéseken - közölte. Mi vár rátok, ha külföldön tanulnátok? Minden infó egy helyen

Utalt a különböző támogatási formákra, köztük az Erasmus- és a Campus Mundi programra, utóbbira kilencmilliárd forintos ösztöndíjkeret áll rendelkezésre.

Hozzászólások

Új tanodát nyitottak Borsodban: húsz gyerekre négy segítő jut, az iskolai lemorzsolódás csökkentése a cél

Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.

Bizonyos foglalkozásokat megtarthatnak a NOKS-dolgozók, de szaktanári órákat nem

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.