Több európai országban ingyenes a felsőoktatás, így nem csak ösztöndíjakkal és Erasmusszal mehettek külföldre tanulni - akár diplomát is szerezhettek skandináv, német vagy skót egyetemeken.
Skandináv országok
EU-s állampolgárként Finnország, Norvégia, Svédország és Dánia egyetemein sem kell tandíjt fizetnetek, bár a mindennapos kiadások jóval magasabbak, mint itthon. Svédországban havi 7-8000 koronát (240-270 ezer forintot), Finnországban 700-900 eurót (220-280 forintot), Dániában 6-8000 koronát (250-340 ezer forintot) érdemes szánnotok erre. Természetesen vannak ösztöndíjak, amelyeket külföldi hallgatóként is megpályázhattok, és részmunkaidős munkát is vállalhattok. A finn felsőoktatásról itt olvashattok, a svédről itt, norvégiai továbbtanulásról itt, a dániairól pedig ezen az oldalon találtok bővebb infókat.
Skócia
Bár Angliában sokszor komoly tandíjakat kell fizetnetek, Skóciában az első diploma megszerzése ingyenes az Európai Unió állampolgárainak. További részleteket ezen az oldalon találtok.
Ausztria és Németország
Az osztrák intézményekben is ingyenes a felsőoktatás, viszont ha csúsztok a diplomázással, akkor két félév után 360 eurót kell fizetnetek minden szemeszterért. Az ausztriai élethez havi 850-1000 euróra (260-310 ezer forintra) lesz szükségetek. Németországban tartományonként eltérő, hogy kell-e fizetnetek tandíjat, de itt is egyre jobban elterjedt az ingyenes felsőoktatás. Az osztrák felsőoktatásról itt, a németről pedig itt találtok további infókat.
Csehország, Szlovénia és Görögország
Csehországban és Szlovéniában az állami egyetemeken ingyenes az oktatás, viszont hátrányt jelenthet, hogy angol nyelvű képzésekből kisebb a választék. A csehországi megélhetés legalább havi 85-180 ezer forint. Görögországban néhány speciális képzés, például az MBA kivételével ingyenes a felsőoktatás és az egészségügyi ellátás is. A cseh felsőoktatásról bővebben itt, a szlovéniairól pedig itt olvashattok, a görög egyetemekről pedig itt találtok infókat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
