Virrasztást szervez hétfő éjszakára a Miskolci Egyetemért az intézmény egyik hallgatója: ahogy korábban megírtuk, a...
Virrasztást szervez hétfő éjszakára a Miskolci Egyetemért az intézmény egyik hallgatója: ahogy korábban megírtuk, a legújabb elképzelések szerint műszaki szakegyetemmé válna az ME, a közgazdaságtudományi és a bölcsészképzést megszüntetnék. Az ELTE-hez és a Corvinushoz hasonlóan a Miskolci Egyetemen is csúszik a tanulmányi és szociális ösztöndíjak kifizetése, májusban pedig majdnem ötven dolgozó elbocsátásáról döntött a szenátus. Az intézmény állami támogatása egy év alatt majdnem a negyedével csökkent. Erről itt olvashattok.
"Mint azt már mindnyájan hallhattuk, sőt tapasztalhattuk, a felsőoktatást sújtó radikális forráselvonások egyetemünket sem kímélték. Intézményünk vezetése rendkívüli erőfeszítések árán törekszik úrrá lenni a pénzügyi nehézségeken, hogy e nehéz időkben is megőrizhessük közös értékeinket. A legújabb hírek azonban már egy olyan kormányzati koncepcióról szólnak, amelyben a Miskolci Egyetem a jövőben mint műszaki szakegyetem szerepel, és egy ilyen elképzelés megvalósulása valamennyi nem-műszaki kar leépítését jelentheti" - írják az esemény Facebook-oldalán.
A leírás szerint a Miskolci Egyetem "a nehéz sorsú északkelet-magyarországi régió fontos tudáscentruma is, és nem kétséges, hogy az egyetem drasztikus leépítése mind a városra, mind pedig a régióra súlyos csapást jelentene."
A virrasztás alatt az egyetem sokszínűségét és értékeit demonstráló előadásokat tartanak - ezekhez várják az oktatók jelentkezését - és az egy, az universitas-jelleg előnyeiről szóló műhelybeszélgetést is terveznek. A rendezvény helyszíne az Egyetemváros C/2-es épületének 34-es és 35-ös előadója.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
