Ha a Corvinusra felvételizel, ezt a cikket el kell olvasnod

Ha ti is az ELTE alkalmazott közgazdaságtan vagy a Budapesti Corvinus Egyetem valamelyik képzésére készültök, olvassátok el cikkünket.

  • Eduline
pixabay

A Szabó Kálmán Tehetségprogramot (SZKTP) 2012-ben alapították azzal a céllal, hogy kiemelkedő tanulmányi eredményekkel rendelkező diákoknak lehetőséget biztosítson a felsőoktatásban való részvételhez. A programot egyetemisták és szakkollégisták hozták létre, akik a munkájukat önkéntes alapon végzik.

A program olyan végzős középiskolásoknak szól, akik kimagasló tanulmányi eredménnyel rendelkeznek, és a Budapesti Corvinus Egyetemen vagy az ELTE alkalmazott közgazdaságtan alapszakán szeretnének továbbtanulni. Az ösztöndíjprogram támogatása három pilléren alapul.

  • Az első az anyagi támogatás, amely egy évre szól: az első két félév tandíjával megegyező, szabad felhasználású ösztöndíjjal támogatják a tehetségeket.
  • Az anyagi támogatás mellett szakmailag is segítséget nyújtanak: ingyenes angolórákat és tantárgyi felkészítőket biztosítanak a résztvevőknek.
  • Végül pedig a mentorprogramon keresztül - személyes kapcsolat útján - az egyetemi és a budapesti lét ügyes-bajos problémáiban is fordulhatnak a szervezőkhöz a támogatottak. 

A programot a következő években szeretnék több egyetemen is bevezetni, azok számára is biztosítani a lehetőséget, akik más szakmák iránt érdeklődnek.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.