Középiskolások állták el a parlament déli kapuját hétfő délelőtt, így tiltakoznak a hallgatói szerződések...
Középiskolások állták el a parlament déli kapuját hétfő délelőtt, így tiltakoznak a hallgatói szerződések alaptörvénybe foglalása ellen. A demonstrálók két, "Haza csak ott van, hol jog is van" feliratú transzparenst tartottak, a nyakukba pedig "Ne áruljátok el fiatalkori önmagatokat" és "Ne áruljátok el a köztársaságot" feliratú táblákat akasztottak.
Néhány perccel a megmozdulás kezdete után egy rendőrautó és több rendőr érkezett a helyszínre. Ők előbb felszólították a diákokat arra, hogy engedjék át a rendőrségi járművet, majd miután a fiatalok ennek nem tettek eleget, igazoltatták őket. Ezt követően a középiskolások egy része leült a déli bejáratnál a betonra, a középiskolásokat tömörítő KIHA tagjait a rendőrök végül elvitték a kerületi kapitányságra. Az északi kapunál demonstrálókat egy órakor kezdték előállítani.
A szervezők az eduline-hoz eljuttatott közleményükben azt írták: 2014-ben már ők is szavaznak, de a kormánypártok intézkedéseivel nem tudnak azonosulni. "A Fideszt felszólítjuk: tartsa magát 1989-ben megfogalmazott elveihez, programjához! Azért vagyunk most itt, mert a hazánknak tartjuk és szeretjük Magyarországot, azonban „haza csak ott van, hol jog is van". Az „Alaptörvény” negyedik módosítása minden magyar állampolgárt megfosztana alapvető szabadságjogaitól" - olvasható a közleményben.
A hétfői tüntetést szervezők nem akarják aláírni a hallgatói szerződést, amire Magyarországon kívül csak Fehéroroszországban van példa. "Autonóm egyetemekre szeretnénk járni. Ha az egyetemek gazdálkodása a kormány hatáskörébe kerül, a tudományos élet elveszti autonómiáját, és a politika játékszerévé válik" - írják.
Az országgyűlés hétfő délután szavaz a tavaly hatályba lépett alaptörvény negyedik, kormánypárti képviselők által javasolt módosításáról, amely többek között rögzítené a hallgatói szerződések rendszerét és az egyetemi-főiskolai kancellárok alkalmazását.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
