Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Mintegy 193 milliárd forintot fordítanak a következő években kollégiumi fejlesztésekre, amelyek során új kollégiumokat is létesítenek - jelentette be az emberi erőforrások minisztere hétfőn.
Balog Zoltán budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, a kormány által elfogadott országos felsőoktatási kollégiumfejlesztési stratégia 123 kollégiumot és összesen 37 467 helyet érint.
A fejlesztés során négyezer új szobát és nyolcezer új helyet létesítenek, valamint 12 ezer szobát, 29 ezer helyet felújítanak.
A fejlesztésekre 192,6 milliárd forintot költenek majd 2023-ig.
A miniszter elmondta, a fejlesztéseknek köszönhetően 8 százalékkal emelkedik majd a kapacitás, azért ennyivel, mert a felújítás következtében szűnnek is meg helyek, hogy csökkenjen a túlzsúfoltság.
Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára elmondta, már több kollégiumban megkezdődtek a munkálatok. Hozzátette, hogy jelenleg, az első körben 24 milliárd forint értékű fejlesztésről van szó, majd az ütemezés szerint 2018 és 2020 között - 32 kollégiumot érintően - 68 milliárdot, 2020 és 2021 között - további 40 kollégiumot érintően - 50 milliárdot, végül az utolsó szakaszban, 2023-ig - 44 kollégiumot érintően - 52 milliárd forintot fordítanak majd a fejlesztésekre.Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.