Komoly bajba kerülhetnek a Nagy-Britanniában tanuló magyar diákok

Elég nagy vita zajlik most Nagy-Britanniában az úgynevezett Brexittel kapcsolatban. Janius 23-án arról szavaznak a britek, hogy maradjanak-e az EU-ban. Most azt próbálják megfejteni szakemberek, hogy milyen hatással lenne egy esetleges kilépés az EU országaiból érkező külföldi hallgatókra nézve.

  • Nagy Barnabás
Wikipedia

Az már tudható, hogy kilépés esetén Brüsszel oktatási alapjából nem részesülnének a brit intézmények, ami elég nagy érvágás lenne a legjobb egyetemeknek, ugyanis eddig elég komoly kutatási pénzeket szereztek ebből a forrásból. Emiatt például a top egyetemek jellemzően kiállnak a maradás mellett.

Az viszont nem tisztázott, hogy mit veszítenének a Brexittel azok a diákok, akik az EU más országaiból érkeznek tanulni a szigetországba. Nem mellékes kérdés, ugyanis 125 ezer diákot érintene bármiféle változás, köztük rengeteg magyart is.

Jelenleg a brit felsőoktatás gyakorlatilag belföldiként kezeli az EU-s diákokat, tehát ugyanakkora tandíjat kell fizetniük, és ugyanazokhoz az ösztöndíjakhoz, hitelekhez juthatnak hozzá, mint brit társaik. A kilépés esetén ugyanakkor jogilag lehetősége lenne a brit egyetemeknek külön tandíj megállapítására. És logikus is lehetne a lépés, hiszen komoly forrásokat buknának az EU-alapból, ezzel pedig részben legalább pótolhatnák azokat.

Azonban az EU-s diákok eltűnése mindenkinek rossz lenne. A jelenleg is ott tanuló diákok az ICEF Monitor think-thank számításai szerint 3,7 milliárd font hasznot hajtanak az országnak, és eltűnésükkel 34 ezer állás kerülne veszélybe.

Szintén az ICEF írja, hogy a kilépés a többi angolszász ország egyetemeit hozná helyzetbe. Bár az Egyesült Államok több egyeteme már rég lekörözte a legjobb brit sulikat (Cambridge és Oxford), az ausztrál és a kanadai intézmények előtt megnyílna a lehetőség a kitörésre. Így áll az ország Európa legjobb egyetemeinek rangsorában. Ezek pedig a világ legjobb egyetemei.

Bár valószínűtlen, hogy a magyar diákoknak opció lenne Nagy-Britannia helyett Kanada vagy Ausztrália, a tehetősebb, és talán mobilisabb német és francia diákok már elképzelhető, hogy könnyedebben váltanának. Márpedig az EU-s külföldi diákok közel ötödét e két ország adja.

Épp ez a bizonytalanság lehet az oka, hogy a Guardian is inkább a tanulók véleményét kéri ki. Azt várják, hogy aki ott tanul, vagy tervezi a kiköltözést EU-s külföldi diákként, írja meg, hogyan befolyásolja a terveit egy esetleges költségemelkedés. Emellett véleménycikkekkel lehet az oldalon találkozni a témában, amik szintén találgatásokkal vannak tele.

Ja, és a slusszpoén a végére: az EU által finanszírozott Erasmus+ térképéről is eltűnne Nagy-Britannia.

Te is Nagy-Britanniában tanulsz? Esetleg oda készülsz? Félsz a Brexittől? Hallottál valamit, milyen következményei lehetnek a kilépésnek? Akkor írd meg az [email protected] címre!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.