Elég nagy vita zajlik most Nagy-Britanniában az úgynevezett Brexittel kapcsolatban. Janius 23-án arról szavaznak a britek, hogy maradjanak-e az EU-ban. Most azt próbálják megfejteni szakemberek, hogy milyen hatással lenne egy esetleges kilépés az EU országaiból érkező külföldi hallgatókra nézve.
Az már tudható, hogy kilépés esetén Brüsszel oktatási alapjából nem részesülnének a brit intézmények, ami elég nagy érvágás lenne a legjobb egyetemeknek, ugyanis eddig elég komoly kutatási pénzeket szereztek ebből a forrásból. Emiatt például a top egyetemek jellemzően kiállnak a maradás mellett.
Az viszont nem tisztázott, hogy mit veszítenének a Brexittel azok a diákok, akik az EU más országaiból érkeznek tanulni a szigetországba. Nem mellékes kérdés, ugyanis 125 ezer diákot érintene bármiféle változás, köztük rengeteg magyart is.
Jelenleg a brit felsőoktatás gyakorlatilag belföldiként kezeli az EU-s diákokat, tehát ugyanakkora tandíjat kell fizetniük, és ugyanazokhoz az ösztöndíjakhoz, hitelekhez juthatnak hozzá, mint brit társaik. A kilépés esetén ugyanakkor jogilag lehetősége lenne a brit egyetemeknek külön tandíj megállapítására. És logikus is lehetne a lépés, hiszen komoly forrásokat buknának az EU-alapból, ezzel pedig részben legalább pótolhatnák azokat.
Azonban az EU-s diákok eltűnése mindenkinek rossz lenne. A jelenleg is ott tanuló diákok az ICEF Monitor think-thank számításai szerint 3,7 milliárd font hasznot hajtanak az országnak, és eltűnésükkel 34 ezer állás kerülne veszélybe.
Szintén az ICEF írja, hogy a kilépés a többi angolszász ország egyetemeit hozná helyzetbe. Bár az Egyesült Államok több egyeteme már rég lekörözte a legjobb brit sulikat (Cambridge és Oxford), az ausztrál és a kanadai intézmények előtt megnyílna a lehetőség a kitörésre. Így áll az ország Európa legjobb egyetemeinek rangsorában. Ezek pedig a világ legjobb egyetemei.
Bár valószínűtlen, hogy a magyar diákoknak opció lenne Nagy-Britannia helyett Kanada vagy Ausztrália, a tehetősebb, és talán mobilisabb német és francia diákok már elképzelhető, hogy könnyedebben váltanának. Márpedig az EU-s külföldi diákok közel ötödét e két ország adja.
Épp ez a bizonytalanság lehet az oka, hogy a Guardian is inkább a tanulók véleményét kéri ki. Azt várják, hogy aki ott tanul, vagy tervezi a kiköltözést EU-s külföldi diákként, írja meg, hogyan befolyásolja a terveit egy esetleges költségemelkedés. Emellett véleménycikkekkel lehet az oldalon találkozni a témában, amik szintén találgatásokkal vannak tele.
Ja, és a slusszpoén a végére: az EU által finanszírozott Erasmus+ térképéről is eltűnne Nagy-Britannia.
Te is Nagy-Britanniában tanulsz? Esetleg oda készülsz? Félsz a Brexittől? Hallottál valamit, milyen következményei lehetnek a kilépésnek? Akkor írd meg az [email protected] címre!
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.
Már nem csak a pilóta és orvosi képzések kerülnek milliós összegekbe félévente.
Több középiskola már kitette az ideiglenes felvételi listát. Mutatjuk a részleteket.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Az Eduline az elmúlt napokban több olvasói jelzést is kapott azzal kapcsolatban, hogy a szóbeli után az adott (általában) többedik helyen megjelölt) középiskola jelezte, felvették a diákot.
A közösségi oldalán közzétett videóban a fideszes Németh Balázs fiatalokkal beszélget. A standjához érkező diákok az iskolájukban lévő parafatáblára szeretnék kitenni a politikus szórólapjait.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
