Az egyetemeknek napról napra meg kell küzdeni rangjukért, színvonalukért, az átadott tudás mellett az is fontos, hogy...
Az egyetemeknek napról napra meg kell küzdeni rangjukért, színvonalukért, az átadott tudás mellett az is fontos, hogy a hallgatók el tudjanak helyezkedni - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatási államtitkára a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) pénteki konferenciáján Budapesten.
Klinghammer István szerint egyetemi képzés nélkül Magyarország története, megbecsültsége nem lenne az, ami, s már a középkorban is az ország gazdagodása volt a céljuk az intézményeknek. Meg kell teremteni a helyet, majd megtalálni hozzá a hallgatókat, akiket nemcsak a diploma hajt, hanem az is, hogy értelmiségivé váljanak - tette hozzá. Az államtitkár az NKE kötelezettségének nevezte a színvonal megőrzését, szavai szerint 3-5 év múlva ismét érdemes megnézni, milyen változtatások szükségesek.
A tanácskozáson Biró Marcell, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára úgy fogalmazott: szükség van egy helyre, ahol a köz szolgáit képzik. A fenntartói elvárásokkal összefüggésben azt mondta: eredményes, elérhető, önkorlátozó és alkalmazkodóképes intézményt szeretnének, ami képes kielégíteni a közigazgatási igényeket, tudást és szellemiséget ad.
Biró Marcell szólt a közigazgatási továbbképzésekről, megjegyezve, hogy például a kormányablakok elindításához hatezer kormánytisztviselőt kellett ügyintézőnek képezni. Megjegyezte: a 2014 és 2020 közötti uniós finanszírozási ciklusban jelentős forrásokat fordítanának a közigazgatás továbbfejlesztésére, s ebben építenének a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre is.
Patyi András, az intézmény rektora a két évvel ezelőtti megalakulástól kezdve áttekintette a fontosabb állomásokat. Elmondta, hogy jelenleg közel ugyanannyian tanulnak nappali képzésen, mint a vezető- és továbbképzési intézetben, az idén 20 százalékkal nőtt az egyetemet első helyen választó hallgatók száma. A rektor arról is beszámolt, hogy 2014. március 15-ig birtokba vehetik a megújult Ludovika campust.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
