Kiemelt felsőoktatási intézménnyé minősíttetné Balog Zoltán erőforrás-miniszter a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet...
Kiemelt felsőoktatási intézménnyé minősíttetné Balog Zoltán erőforrás-miniszter a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet, így a katolikus intézmény is kaphatna a kiváló egyetemeknek szánt tízmilliárd forintos keretből - írja a Népszabadság. Eddig az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem nyerte el ezt a címet. A többletforrás az idei költségvetési elvonást nem kompenzálja, mivel nem lehet közvetlenül működésre fordítani, de azért minden intézményben lenne helye - írja a lap.
A kiválóságnak világos kritériumai vannak: a tudományos fokozattal rendelkező oktatók, illetve a nemzetközi publikációk száma, illetve ez utóbbiak elismertsége, idézettsége – mondta egy, a neve elhallgatását kérő, felsőoktatásban dolgozó oktató és szakértő. Ezekben a rangsorokban az ELTE-hez, a Debreceni Egyetemhez, a Szegedi Tudományegyetemhez, a Semmelweis Egyetemhez, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemhez képest a Pázmány sehol nincsen - tette hozzá.
Ha a Pázmány megkapja a kiváló minősítést, akkor az egyértelműen politikai preferenciák alapján történik majd – mondta, hozzátéve, ez az előterjesztés újabb példája annak, hogyan politizálja át a kormány a felsőoktatást.
A Scopus nevű rendszer adatai szerint a Pázmánynak kevés a nemzetközi publikációs tevékenységgel bíró oktatója, és ezekre a publikációkra csak kevéssé hivatkoznak a nemzetközi tudományos életben.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
