Kiírták a pályázatokat: így kaphattok külföldi ösztöndíjat

A Tempus Közalapítvány meghirdette a 2016/17-es tanévre szóló államközi ösztöndíjprogramját. Nem csak aktív hallgatókként jelentkezhettek a programokra.

  • Eduline
Shutterstock

A Tempus Közalapítvány pályázata kétoldalú nemzetközi oktatási, tudományos és kulturális munkakörökben valósul meg. A pályázat a 2016/17-es tanévben esedékes, egyetemi részképzésre, teljes képzésre, doktori teljes és részképzésre, hosszú és rövid tanulmányútra, illetve a 2016 nyarán megrendezésre kerülő nyári egyetemeken való kurzusokon való részvételre fordítható.

Ezért érdemes külföldre menni tanulni

A pályázásra jogosultak az aktív és már végzett hallgatók, oktatók, kutatók, tudományos szakemberek és művészek is. A határidőkre érdemes nagyon odafigyelni. Ha a tanulmányutak érdekelnek, akkor november 16-ig kell elküldeni a kért dokumentumokat. A többi kurzusformára jövő év eleji határidőket adott meg a közalapítvány.

Részletes információkat a jelentkezés módjáról, a szükséges dokumentumokról és feltételekről ezen a linken találtok.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.