Még hat napig, május 17-ig adhatják le hiteligénylési kérelmüket azok a diákhitelre jogosult hallgatók, akik ebben a tanévben szeretnének kölcsönhöz jutni.
A Diákhitel Központ az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében jelezte: a határidő lejártáig igényelt összeg június 15-én kerül a hallgatók bankszámlájára.
Tekintettel a nyári szünetre, ezt követően legközelebb az őszi félév elején, októberben kaphatnak diákhitelt az azt igénylő hallgatók.
A 3,9 százalékos kamatlábú Diákhitel1 esetében havi szinten 15 ezer, 21 ezer, 25 ezer, 30 ezer, 40 ezer és 50 ezer forint igényelhető.
Az államilag támogatott Diákhitel2 kizárólag képzési díjra fordítható, továbbra is fix 2 százalékos kamattal, állami támogatás mellett vehető fel. A kötött felhasználású diákhitel maximuma a hallgató képzési díjának összege.
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.
