Szűkítené a tanulmányi ösztöndíjra jogosult egyetemisták és főiskolások körét az Emberi Erőforrások Minisztériuma – derül ki a felsőoktatási törvény módosításának az eduline birtokába került tervezetéből. Ha a kormány is rábólint a változtatásra, több tízezer hallgató veszíthet havi 10-30 ezer forintot.
Az október 19-i keltezésű tervezet alapján az erőforrás-minisztérium tizenöt százalékkal vágná vissza a tanulmányi ösztöndíjra jogosult hallgatók arányát. Az állam jelenleg minden második – államilag finanszírozott formában tanuló – egyetemistának havi 6-25 ezer forintos ösztöndíjat utal az előző félévi tanulmányi eredmény alapján, a tárca tervei szerint a jövőben a hallgatók legfeljebb 35 százaléka kaphatna ösztöndíjat.
Kis Norbert volt helyettes államtitkár már júniusban jelezte, hogy az oktatási államtitkárság átalakítaná a tíz éve működő hallgatói juttatási rendszert, „ma ugyanis szinte alanyi jogon jár az ösztöndíj”, „a kormány szándéka viszont az, hogy csak a legkiválóbbak vehessék igénybe a juttatást” - de a tervekről akkor még nem kaptak írásos anyagot az intézmények és a hallgatói szervezetek.
Az új szabályokat felmenő rendszerben vezetnék be, vagyis a 35 százalékos korlátozás a 2013 szeptemberében kezdő elsőéveseket érinti majd elsőként – nemcsak az alapszakosokat, hanem a felsőoktatási szakképzésen tanulókat, a mester- és az osztatlan szakosokat is.
Megmarad ugyanakkor az a szabály, hogy tanulmányi ösztöndíjat és szociális támogatást csak az állami ösztöndíjas és részösztöndíjas hallgatók kaphatnak – ezzel további tízezer hallgató jár majd rosszul, a jogi és gazdasági képzések várhatóan csak önköltséges formában indulnak 2013 szeptemberében. Azok, akik ezeket a szakokat választják, akkor sem jogosultak ösztöndíjra, ha kitűnő eredménnyel végeznek, ahogy a halmozottan hátrányos helyzetűek sem igényelhetnek szociális támogatást. A témáról itt olvashatjátok cikkünket.
Szociális támogatások: majdnem minden marad a régiben
Az eduline információi szerint a szociális ösztöndíjakhoz nem nyúlna az erőforrás-minisztérium, továbbra is kétféle - rendszeres és rendkívüli - támogatást kaphatnának a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő, nagycsaládos, családfenntartó, árva vagy félárva hallgatók. A rendszeres szociális ösztöndíj minimális összege sem változik, nem lehet alacsonyabb a hallgatói normatíva tíz százalékánál, vagyis 11 900 forintnál. Az egyetemisták és főiskolások továbbra is igényelhetnek rendkívüli szociális támogatást – az egyszeri, átlagosan 20-30 ezer forintos támogatást például a szülők munkanélkülivé válása miatt kaphatják meg.
A köztársasági ösztöndíj rendszere és összege sem változik – igaz, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) kérésére a végzős alapszakosok is pályázhatnak, de csak akkor kaphatják meg a plusz juttatást, ha a diplomázást követő szemeszterben mesterszakon folytatják tanulmányaikat.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
