Képek: ezek az egyetemek a világ legjobbjai

Nyilvánosságra hozta 2015-ös egyetemi rangsorát a Leideni Egyetem: íme, ilyen campusokra járnak a világ tíz legjobb felsőoktatási intézményének diákjai.

  • Eduline

A Leideni Egyetem rangsorát évről évre az oktatók kutatói tevékenysége, publikációik száma és idézettsége alapján állítják össze. A listára idén öt magyar egyetem is felkerült: a részleteket itt olvashatjátok.

10. Weizmann Institute of Science (Izrael)

Wikipedia

9. Rice University (USA)

Wikipedia

8. University of California, San Francisco (USA)

Wikipedia

7. University of California, Santa Barbara (USA)

Wikipedia

6. California Institute of Technology (USA)

Wikipedia

5. Princeton (USA)

Wikipedia

4. University of California, Berkeley (USA)

Wikipedia

3. Stanford (USA)

Wikipedia

2. Harvard (USA)

Wikipedia

1. Massachusetts Institute of Technology (USA)

Wikipedia

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.