November elején 7,33 milliárd forintos zárolást rendelt a kormány a felsőoktási intézményekben - bár Hoffmann Rózsa...
November elején 7,33 milliárd forintos zárolást rendelt a kormány a felsőoktási intézményekben - bár Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szerint az egyetemek és főiskolák ezt az összeget a saját bevételeikből pótolni tudják, szinte kivétel nélkül mindegyik intézmény kényszerszünetről, az oktatók szabadságolásáról és a felújítások elhalasztásáról döntött. Budapesti körkép.
Budapesti Corvinus Egyetem: 360 millió forint
A Budapesti Corvinus Egyetemet a zárolások 360 millió forinttal érintik - derül ki a Magyar Rektori Konferencia összegzéséből. Az épületek időszakos, december 20. és január 6. közötti bezárásával 15-20 millió forintos megtakarítás érhető el. A dologi keretek befagyasztása, a beszerzések egyedi engedélyezése 50-70 millió forintot jelent.
A pályázati elszámolási határidők módosításával, a nem elszámolásköteles pályázatok kiadásainak átütemezésével 100-150 millió forint spórolható meg. Az intézmény szerint felül kell vizsgálni a 2011-ben befogadott és el nem költött szakképzési hozzájárulások felhasználásának lehetőségeit, és adott esetben a jövő évi visszafizetésben kell gondolkodni - ennek időleges hatása 100-150 millió forint.
Műegyetem: 725,11 millió forint
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 725,11 millió forintot zárolnak. Az egyetem által kidolgozott, a decentralizált gazdálkodás sajátosságait figyelembe vevő terv szerint az egyetemet alkotó átfogó szervezeti egységek esetében az egyetem központi költségvetése által nyújtott támogatást csökkentették.
Ezen belül a karok maguk döntöttek, hogy milyen forrásból gazdálkodják ki a szükséges összeget, jellemzően a fejlesztési célra félretett maradványok, a kiemelkedő teljesítményt díjazó jutalmak, keresetkiegészítések estek áldozatául a zárolásnak. A karokat kiszolgáló szervezeteknél a személyi juttatásokat csökkentették, a legmagasabb jövedelműek körében 8 százalékos volt - az éves szintre vetített - csökkentés, a legkevesebbet keresőknél 3,5 százalékos.
ELTE: 874 millió forint
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemet 874 millió forinttal érinti a kormányzati intézkedés. A 2012-es költségvetés készítésekor - ismerve a Széll Kálmán Terv előírásait - a szokásos általános tartalékalap mellett kockázati tartalékalapot is képezett az egyetem, felkészülve az állami támogatás esetlegesen várható zárolására/elvonására. A jelenlegi zárolás során mindkét alapot kimerítették, így az egyetem a tartalékait 2012 év végéig teljes mértékben felhasználta és kimerítette.
Idén felújításokat már nem tudnak végezni, karbantartások közül csak a jogszabályban kötelezően előírt, illetve az életveszély elhárítását szolgáló feladatokat hajtják végre. Új pályázatok indítását kénytelenek jelentősen megszigorítani, tekintettel arra, hogy egyrészt nem maradt forrás az utófinanszírozott pályázatok megelőlegezésére, másrészt a pályázatokban általában nem finanszírozott, de a pályázat sikeres lebonyolításához szükséges tételek (például az áfa) biztosítását nem tudják megoldani.
A közműköltségeket az év hátralévő időszakában a szokásos takarékossági intézkedések mellett tovább csökkentik, néhány ingatlan kivételével (kollégiumok, egy-egy vizsgáztatásra kijelölt épület) december 22-étől január 7-éig bezárnak, amivel csaknem 80 millió forintot tudnak megtakarítani.
Óbudai Egyetem: 211 millió forint
Az Óbudai Egyetemen 211 millió forintot zároltak. Az egyetem ezt a kiadások lefaragásával igyekszik kigazdálkodni. Így december 22. és január 6. között zárva tartja valamennyi épületét, ami várhatóan jelentős megtakarítást eredményez. Ezen időszak alatt valamennyi alkalmazottat szabadságolják.
Semmelweis Egyetem: 444 millió forint
A Semmelweis Egyetemet 444 millió forintos zárolás sújtja. Szél Ágoston rektor azt közölte, hogy ez az összeg az intézmény költségvetésében az állami támogatás mintegy 30 százalékát jelenti az év utolsó két hónapjára vonatkozóan. Az egyetem ezt saját bevételéből ebben a rövid időszakban nem tudja kigazdálkodni, ezért takarékoskodó intézkedésekről döntöttek.
Mivel a hiányt nem lehet időarányosan szétteríteni és kigazdálkodni, elkerülhetetlen a vizsgaidőszakban a vizsganapok számának csökkentése, december 27. és január 4. között egyes oktatási egységek időleges bezárása. A hallgatók egy részét a szorgalmi időszakban fogják levizsgáztatni. A kollégiumokat és az egyetem klinikáin történő betegellátást viszont nem érintik a takarékossági intézkedések - jelezte.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
