Jelnyelvi tolmácsok segítik márciustól a siketeket és nagyothallókat az ELTE Egyetemi Könyvtárában; új és tervezett...
Jelnyelvi tolmácsok segítik márciustól a siketeket és nagyothallókat az ELTE Egyetemi Könyvtárában; új és tervezett szolgáltatásait az Internet Fiesta rendezvénysorozat keretében március 27-én délután mutatja be az érdeklődőknek az intézmény.
Az ELTE Egyetemi Könyvtárban március 27-én 15 és 18 óra között siketek és nagyothallók, valamint családtagjaik és a civil szervezetek munkatársai ismerkedhetnek meg a könyvtárban elérhető nyomtatott, digitális, multimédia és kéziratos dokumentumokkal - közölte az intézmény.
A nyílt napon bemutatják a könyvtár új szolgáltatását: márciustól a hallássérült olvasók előre egyeztetett időpontban jelnyelvi tolmács segítségét kérhetik a könyvtár használatához. A térítésmentes lehetőség bevezetését alapos igényfelmérés előzte meg, amely más, elektronikus közlési csatornák iránti igényt is feltárt, így a már meglévő e-mail és online chat tájékoztatás mellett Skype-on is lehetővé teszik az információkérés lehetőségét. A további tervek közt szerepel jelelt és feliratos videoanyagok és segédletek készítése is.
A programon jelnyelven vezetett túra keretében a műemlék épületet is bejárhatják az érdeklődők, emellett beiratkozhatnak és kipróbálhatják a bibliotéka egyéb szolgáltatásait is.
Az esélyegyenlőség jegyében a könyvtár a látássérültek és vakok számára kísérőt biztosít az épületben való eligazodáshoz, továbbá számos eszköz és szoftver könnyíti meg számukra a dokumentum- és számítógép-használatot a könyvtári portál akadálymentes verziójától a Braille-nyomtatásig. A mozgásukban korlátozottak az épület teljes akadálymentesítéséig megbízott útján vehetik igénybe a szolgáltatásokat.
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Összesen 69 érettségiző vizsgáját érintette a sorozatos bombariadó. Az Oktatási Hivatal az Eduline kérdésére elmondta, három tantárgyból, összesen négy vizsgahelyszínen zavarták meg a bombafenyegetések az őszi érettségiket, tájékoztatásuk szerint az érintett vizsgázóknak minden esetben biztosították a pótvizsga lehetőségét.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
