Jelnyelvi tolmácsok segítik márciustól a siketeket és nagyothallókat az ELTE Egyetemi Könyvtárában; új és tervezett...
Jelnyelvi tolmácsok segítik márciustól a siketeket és nagyothallókat az ELTE Egyetemi Könyvtárában; új és tervezett szolgáltatásait az Internet Fiesta rendezvénysorozat keretében március 27-én délután mutatja be az érdeklődőknek az intézmény.
Az ELTE Egyetemi Könyvtárban március 27-én 15 és 18 óra között siketek és nagyothallók, valamint családtagjaik és a civil szervezetek munkatársai ismerkedhetnek meg a könyvtárban elérhető nyomtatott, digitális, multimédia és kéziratos dokumentumokkal - közölte az intézmény.
A nyílt napon bemutatják a könyvtár új szolgáltatását: márciustól a hallássérült olvasók előre egyeztetett időpontban jelnyelvi tolmács segítségét kérhetik a könyvtár használatához. A térítésmentes lehetőség bevezetését alapos igényfelmérés előzte meg, amely más, elektronikus közlési csatornák iránti igényt is feltárt, így a már meglévő e-mail és online chat tájékoztatás mellett Skype-on is lehetővé teszik az információkérés lehetőségét. A további tervek közt szerepel jelelt és feliratos videoanyagok és segédletek készítése is.
A programon jelnyelven vezetett túra keretében a műemlék épületet is bejárhatják az érdeklődők, emellett beiratkozhatnak és kipróbálhatják a bibliotéka egyéb szolgáltatásait is.
Az esélyegyenlőség jegyében a könyvtár a látássérültek és vakok számára kísérőt biztosít az épületben való eligazodáshoz, továbbá számos eszköz és szoftver könnyíti meg számukra a dokumentum- és számítógép-használatot a könyvtári portál akadálymentes verziójától a Braille-nyomtatásig. A mozgásukban korlátozottak az épület teljes akadálymentesítéséig megbízott útján vehetik igénybe a szolgáltatásokat.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
