Már nem az Egyesült Államokban a legköltségesebb diplomát szerezni, ugyanis egy új felmérés szerint az OECD-országok közül Nagy-Britannia a legdrágább ezen a téren – legalábbis, amit az állami intézményeket illeti.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet új jelentése szerint (táblázat a 277.oldalon) a brit állami egyetemek alapképzésein átlagosan 9000 (több mint 2,5 millió forint) dollárt kellett fizetni 2013-14-ben egy év alatt.
Ezzel szemben a második helyezett USA-ban 8300 dollár volt egy év, Japánban pedig 5000, utána Dél-Korea, Ausztráli és Kanada jön a sorban. Fontos megjegyezni, hogy a felmérés csak az állami fenntartású intézményekre vonatkozik, így az Egyesült Államok legnagyobb presztízsű egyetemeit nem vizsgálták, de azokban általában magasabb a tandíj, mint a brit állami egyetemeken.
A brit felsőoktatásban az utóbbi években brutálisan megnőttek a tandíjak a kormány intézkedései révén, nem hiába szerveződtek azóta komoly tiltakozó megmozdulások. A kormány egy 2010-es döntésével háromszorosára emelte a tandíjakat.
A magyarországi tandíjakkal kapcsolatban nem közölt adatokat a jelentés.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
