Tudjátok, hol a legdrágább egy diploma? Nem az Egyesült Államokban

Már nem az Egyesült Államokban a legköltségesebb diplomát szerezni, ugyanis egy új felmérés szerint az OECD-országok közül Nagy-Britannia a legdrágább ezen a téren – legalábbis, amit az állami intézményeket illeti.

  • Eduline
Wikipedia

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet új jelentése szerint (táblázat a 277.oldalon) a brit állami egyetemek alapképzésein átlagosan 9000 (több mint 2,5 millió forint) dollárt kellett fizetni 2013-14-ben egy év alatt.

Ezzel szemben a második helyezett USA-ban 8300 dollár volt egy év, Japánban pedig 5000, utána Dél-Korea, Ausztráli és Kanada jön a sorban. Fontos megjegyezni, hogy a felmérés csak az állami fenntartású intézményekre vonatkozik, így az Egyesült Államok legnagyobb presztízsű egyetemeit nem vizsgálták, de azokban általában magasabb a tandíj, mint a brit állami egyetemeken.

Kapcsolódó anyagaink

Ez a világ legdrágább egyeteme

Országok, ahol teljesen ingyenes a felsőoktatás

A tandíjak ellen tüntettek Londonban, egyetemet is foglalhatnak

Magyarországon a legdrágább a diplomaszerzés a jövedelmekhez képest

A brit felsőoktatásban az utóbbi években brutálisan megnőttek a tandíjak a kormány intézkedései révén, nem hiába szerveződtek azóta komoly tiltakozó megmozdulások. A kormány egy 2010-es döntésével háromszorosára emelte a tandíjakat.

A magyarországi tandíjakkal kapcsolatban nem közölt adatokat a jelentés.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.