Tovább növelné a műszaki és természettudományi képesítések arányát a hétfőn nyilvánosságra hozott Széll Kálmán-terv 2.
Tovább növelné a műszaki és természettudományi képesítések arányát a hétfőn nyilvánosságra hozott Széll Kálmán-terv 2.0. A dokumentum oktatási fejezete kitér arra is, hogy 2013-tól új képzési formaként jelenik meg a felsőoktatási szakképzés, amely fontos szerepet játszhat abban, hogy 2020-ig a vállalt célok irányába növeljék a felsőfokú végzettségűek arányát.
A kormány a 2012-es felvételi eljárásban az államilag támogatott létszám mintegy 70 százalékát az informatikai, a műszaki és a természettudományi képzési területeken biztosítja, szemben az idei 48 százalékkal. A reáltudományok és a műszaki szakok iránti érdeklődés felkeltése, a képzés színvonalának növelése a képzést segítő infrastruktúra-fejlesztéssel, a tananyagok modernizálásával és az oktatók továbbképzésével kiemelt támogatásban részesül. A dokumentum kitér arra, hogy jelenleg nincs összhang a foglalkoztatási igények és a felsőoktatás képesítési kínálata között.
A magyar felsőoktatás fejlesztésének elsődleges feladata a képzési kimenetek és a gazdasági igények közötti összhang erősítése, a képzési tartalmak minőségelvű fejlesztése, ezek eredményeként pedig a foglalkoztatás és a gazdaság versenyképességének javítása - állapították meg.
A dokumentumban Magyarország a képzettségi szint javítására irányuló Európa 2020 célkitűzéshez kapcsolódva a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők arányának (a 30-34 évesek körében) 30,3 százalékra növelését és a korai iskolaelhagyók arányának (a 18-24 évesek körében) 10 százalékra csökkentését vállalja 2020-ig.
Célként fogalmazzák meg a hallgatók felelősségének és motivációjának erősítését, ezért felmenő rendszerben az állam az ösztöndíjasoktól a képzési idő másfélszeres idején belül megköveteli a diploma megszerzését, különben az ösztöndíj 50 százalékát vissza kell fizetni. Kitértek arra, hogy az állam kiterjedt támogatási rendszerrel segíti elő a felsőoktatásba való bejutást, és így 2011-ben a hallgatók kétharmada teljes állami támogatásban részesült. Ez az arány a 2012-ben belépők esetében is biztosítható állami ösztöndíjas és részösztöndíjas támogatási formával - rögzítették.
Mint írták, a költségtérítéses képzésben részt vevőknek a kormány rendeletben maximálta az egyetemek által kérhető költségtérítés összegét, és az állami intézményeknél nincs korlátozva a költségtérítéses hallgatói létszám.
Rögzítették, hogy az állami támogatás kizárólag mennyiségi tényezőkön alapuló jelenlegi modelljéről olyan vegyes modellre kívánnak átállni, amely fejlesztéscentrikus támogatási elemeket is tartalmaz. Az állami intézményeknek olyan, négy évre szóló középtávú fejlesztési tervet kell megfogalmazniuk június 30-ig, amelyre az állami kiegészítő támogatás épül majd.
Finanszírozási eszközök segítik majd várhatóan az állami szerepvállalás mértékének korlátok közé szorítását, valamint az intézményrendszer méretének optimalizálását, hatékonyságának, eredményességének javítását is. 2013-tól új képzési formaként jelenik meg a felsőoktatási szakképzés - a jelenleg megszűnőben lévő felsőfokú szakképzés átalakításával.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
