Nyolcpontos megállapodás-tervezetet fogalmazott meg a Hallgatói Hálózat, a diákszervezet továbbra is hallgatói szerződés eltörlését, a felsőoktatás állami támogatásának növelését és a kancellári rendszer bevezetésének visszavonását követeli a kormánytól. Látnak-e esélyt arra, hogy az erőforrás-miniszter tárgyal majd a javaslatokról? Meddig tarthatnak a tüntetések? Füzessi Károllyal, a Hallgatói Hálózat egyik tagjával beszélgettünk.
eduline: Balog Zoltán erőforrás-miniszter többször úgy nyilatkozott, hogy nem hajlandó tárgyalni a Hallgatói Hálózattal, mert nem tartja legitim diákszervezetnek. Miért készítettek mégis egy újabb megállapodás-tervezetet?
Füzessi Károly: Azért fogalmaztuk meg ezt a tervezetet, mert úgy gondoljuk, hogy nem elégséges az a megállapodás, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a HÖOK között januárban. A felsőoktatási intézmények finanszírozása például nemhogy nincs megoldva, egyenesen katasztrofális a helyzet, az elvonások elbocsátásokkal és intézménybezárásokkal fenyegetnek.
eduline: A HÖOK-Balog-megállapodás aláírása éket vert a HaHa és a HÖOK közé?
F. K.: Azt a részmegállapodást nem kellett volna aláírni, mert nem tartalmaz garanciákat. A HÖOK-kal ennek ellenére jó a kapcsolatunk, megpróbálnak közvetíteni a minisztérium és a decemberben létrehozott Országos Felsőoktatási Egyeztetési Fórum között. Persze ez nekik aligha jó, hiszen így kétfelé kell elszámolniuk, de együttműködnek velünk. A minisztérium által létrehozott Felsőoktatási Kerekasztalban három munkacsoport dolgozik. Ami a munkacsoportok megbeszélésein elhangzik, azt a HÖOK közvetíti a HaHa-nak, így mi is ugyanazokon a témákon tudunk dolgozni.
eduline: Van esély arra, hogy az erőforrás-minisztérium tárgyal majd a mostani megállapodás-tervezetről?
F. K.: Erre most nem sok esélyt látok, de bízom abban, hogy a kormány felismeri, hogy a felsőoktatás összes szereplője ezeket a pontokat képviseli, mindenkinek ez az érdeke. Azt szeretnénk elérni, hogy az Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórummal is kezdődjenek meg a tárgyalások egy átgondolt, a minőségjavítást célzó felsőoktatási reformról. A hallgatói szerződések eltörlése pedig továbbra is az egyik legfontosabb követelésünk.
eduline: Meddig tüntetnek?
F. K.: Addig, amíg a decemberben megfogalmazott hat pont meg nem valósul. Továbbra is kitartunk a polgári engedetlenség békés formái mellett. Ha a hatalom semmibe vesz minket, mi sem vagyunk hajlandóak együttműködni a hatalommal.
eduline: Mit terveznek?
F. K.: Ülősztrájk, útlezárás, rendezvények megzavarása, létesítmények elfoglalása is elképzelhető.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
Ma már nem elég gondoskodni a gyerekről: fejleszteni kell, különórára hordani, együtt tanulni vele, figyelni az étrendjére, az egészségére, a lelkiállapotára – mindezt úgy, hogy fokozatosan épülnek le az olyan társadalmi alrendszerek, mint az oktatás, az egészségügy és az idősgondozás.
A halogatást sokszor lustaságnak gondoljuk, azonban mögötte gyakran a hibázástól való félelem áll.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Óriási különbség lehet egy óvodai pedagógiai asszisztens és egy óvodapedagógus fizetése (és feladatai) között. Emiatt is felmerülhet a kérdés, hogy pedagógiai asszisztens végzettséggel lehet-e valakit óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni.
Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
