Szeptembertől indulnak az új, osztatlan tanárképzések. Visszatér a kétszakos rendszer, a hallgatók pedig akár havi 75 ezer forint ösztöndíjat is kaphatnak. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
Mi változik?
A tanárképzés 2013 szeptemberétől újra osztatlan lesz. Az eddigi - pár éve működő - rendszerben az alapszakos diplomával nem lehetett tanítani, ehhez a mesterszakot is el kellett végezni. Kivétel volt a tanító szak, de azt az újabb változás sem érinti.
Mi az a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj?
Az osztatlan tanárszakon tanulók havi 25 ezer forintos ösztöndíjat kaphatnak. Az, akinek legalább az egyik tanárszakja természettudományi, ennél nagyobb támogatást is kaphat, természettudományos szakpár esetén pedig akár 75 ezer forint is lehet az ösztöndíj havi összege. A pályázatot a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fogja kiírni, várhatóan szeptemberben. Idén kétezren kaphatnak ösztöndíjat.
Hány tantárgyat lehet a diplomával tanítani?
Kettőt, mivel újra kétszakos lesz a tanárképzés. Nem minden tárgyat lehet majd egymással párosítani: például két idegen nyelvre csak akkor lehet szakosodni, ha legalább az egyik az angol vagy a német.
Hány éves a képzés?
Az általános iskolai tanároknak 4+1, a középiskolai tanároknak 5+1 évig kell majd tanulniuk, a plusz egy év a szakmai gyakorlatot jelöli. Ha a kétszakos rendszerben az egyik tárgyat általános iskolai, a másikat pedig középiskolai szakként veszitek fel, 4,5+1 éves lesz a képzési idő. Ha olyan tárgyat tanultok, amelyet általános iskolában és középiskolában is oktatnak, a két szint közül a harmadik év végén kell választanotok.
Nyelvi szakok csak 5+1 féléves, az erkölcstan- és etikatanári, a hon- és népismerettanári, az ének-zene tanári, valamint a természetismeret-környezettan tanári képzések csak 4+1 éves formában indulnak.
Mennyi esély van bejutni állami ösztöndíjas helyre?
A bejutásról a 240-es minimumponthatár, a jelentkezők tanulmányi és érettségi eredménye, valamint az intézmények által meghatározott, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által jóváhagyott szakos kapacitás dönt majd - a ponthatárokat július 24-én húzzák. A budapesti egyetemek és főiskolák kapacitásszámait itt, a vidéki intézményekét pedig itt nézhetitek meg. Bár a Pont Ott Parti idén elmarad, csatlakozzatok Facebook-eseményünkhöz, így biztosan nem maradtok le a fontos információkról.
Az idén a legtöbben a történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára, az angol és nyelv irodalom, illetve a matematikatanár szakokra jelentkeztek. A teljes listát itt nézhetitek meg.
Már elvégeztem az alapképzést, most osztatlan képzésre kell jelentkeznem, hogy tanár lehessek?
Nem. Ha az alapszakon elvégeztétek a szükséges pedagógiai-pszichológiai modult, továbbra is jelentkezhettek az adott szakterület 4+1 féléves, tanári mesterképzésére.
Minden szakon bevezetik az új rendszert?
Van néhány tanári szak, amelyeket csak ráépülő mesterképzésben lehet elvégezni. Ez azt jelenti, hogy mesterszakos tanulmányaitok közben vagy azok befejezése után egy egyéves, újabb mesterképzésre kell jelentkeznetek a tanári szakképesítés megszerzéséhez. Ezek a szakok: művészettörténet-tanár, filozófiatanár, a finn nyelv és kultúra tanára, illetve pedagógiatanár.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
