Rengeteg változás történt az elmúlt években azokon az egyetemeken, ahová egyre több külföldi hallgató iratkozik be.
Rengeteg változás történt az elmúlt években azokon az egyetemeken, ahová egyre több külföldi hallgató iratkozik be. A különböző kulturális háttérrel rendelkező, különféle nyelveket beszélő diákok rohama átalakította a képzéseket, a tanári kart és a diákéletet is – írja a The China Post.
A lap az Indiana Universityt hozza példának, ahol öt évvel ezelőtt még alig kilencven külföldi hallgató tanult, számuk pedig mára 2200-ra nőtt – az összlétszám 15 százalékát teszik ki. A legtöbben Kínából érkeznek tanulni az Egyesült Államokba, országszerte 23 százalékkal nőtt az arányuk egyetlen év alatt.
A kormány számításai szerint a hallgatói mobilitás fellendíti az amerikai gazdaságot, mivel bizonyos egyetemeken akár háromszor annyit is kell fizetnie a más országokból – vagy akár más államokból – érkező diákoknak egyetlen szemeszterért, mint a helyieknek. A már említett Indiana Universityn például előbbieknek 7 millió forint az éves tandíj, utóbbiaknak viszont „csupán” 2,2 millió forint.
Az egyetemek többségén a vezetés hamar felismerte, hogy bővíteni kell a szolgáltatásokat: így már évek óta intenzív nyelvoktatást, mentálhigiénés és egyéb tanácsadást is igénybe vehetnek a külföldi hallgatók a campusokon. Elárasztják az amerikai egyetemeket a külföldi diákok – összefoglalónkat itt olvashatjátok.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
