Rengeteg változás történt az elmúlt években azokon az egyetemeken, ahová egyre több külföldi hallgató iratkozik be.
Rengeteg változás történt az elmúlt években azokon az egyetemeken, ahová egyre több külföldi hallgató iratkozik be. A különböző kulturális háttérrel rendelkező, különféle nyelveket beszélő diákok rohama átalakította a képzéseket, a tanári kart és a diákéletet is – írja a The China Post.
A lap az Indiana Universityt hozza példának, ahol öt évvel ezelőtt még alig kilencven külföldi hallgató tanult, számuk pedig mára 2200-ra nőtt – az összlétszám 15 százalékát teszik ki. A legtöbben Kínából érkeznek tanulni az Egyesült Államokba, országszerte 23 százalékkal nőtt az arányuk egyetlen év alatt.
A kormány számításai szerint a hallgatói mobilitás fellendíti az amerikai gazdaságot, mivel bizonyos egyetemeken akár háromszor annyit is kell fizetnie a más országokból – vagy akár más államokból – érkező diákoknak egyetlen szemeszterért, mint a helyieknek. A már említett Indiana Universityn például előbbieknek 7 millió forint az éves tandíj, utóbbiaknak viszont „csupán” 2,2 millió forint.
Az egyetemek többségén a vezetés hamar felismerte, hogy bővíteni kell a szolgáltatásokat: így már évek óta intenzív nyelvoktatást, mentálhigiénés és egyéb tanácsadást is igénybe vehetnek a külföldi hallgatók a campusokon. Elárasztják az amerikai egyetemeket a külföldi diákok – összefoglalónkat itt olvashatjátok.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
