Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Több mint egymillió diák fog részt venni ősszel egy világméretű kísérletben, amely átrajzolhatja a felsőoktatás ma...

Több mint egymillió diák fog részt venni ősszel egy világméretű kísérletben, amely átrajzolhatja a felsőoktatás ma ismert szerkezetét: a legnevesebb amerikai egyetemek olyan online kurzusokat indítanak, amelyekkel azt szeretnék kipróbálni, miként szólíthatnak meg egy globális közönséget.
Két nagy presztízsű amerikai egyetem, a Harvard és a Massachuttes Institute of Technology (MIT) összefogva egy 60 millió dolláros programot indított, amelynek nagyratörő célja a "felsőoktatás forradalmasítása a világban". Az e célra létrehozott, edX névre keresztelt virtuális platformon különféle, a Harvard és az MIT világhírű professzorai által tartott interaktív online kurzusok lesznek elérhetőek egyelőre bárki számára, felvételi követelmények és fizetség nélkül. Az edX mellett, a Stanford, a Princeton és más neves amerikai egyetemek kezdeményezésében indul egy másik online kurzusokat kínáló felület is, a Coursera.
Az MIT próbajelleggel az év elején tartotta az első online kurzusokat. A kezdeményezésnek hatalmas sikere volt, az órákra többen iratkoztak fel, mint ahány MIT-n végzett diák él ma a világon, majdnem annyian, ahányan az egyetem XIX: századi alapítása óta koptatták az intézmény padjait - mondta el a BBC brit hírtelevíziónak Anant Agarwal, az edX első elnöke, az MIT számítástechnikai és mesterséges intelligencia kutató laborjának igazgatója. Agarwal professzor szerint az ősszel induló kurzusoknak legalább 500 ezer hallgatójuk lesz. Egy-egy órához videók, egy online laboratórium és e-tankönyvek is járnak majd, a diákok munkáját pedig automatizált rendszer fogja értékelni. A Yale ingyenes online kurzusairól itt olvashattok.
A hatalmas mennyiségű hallgató osztályzása sok gyakorlati kérdést vet fel, amelynek megoldásán egyelőre még dolgoznak az edX fejlesztői. Főként a humán és társadalomtudományi tárgyak esetében nehéz az értékelési folyamat automatizálása, hiszen ott szabad szavas válaszok is lehetségesek a vizsgakérdésekre. Az egyik megoldás erre a problémára, hogy a diákok egymást osztályoznák. Az online kurzusok a tervek szerint ugyanolyan nehezen teljesíthetőek lesznek, mint bármelyik óra a Harvardon vagy az MIT-n, viszont a képzés elismeréseként a diákok nem diplomát vagy krediteket, hanem "mesterigazolást" kapnak majd.
Az internet természetesen eddig sosem látott lehetőséget ad az egyetemeknek, hogy minden eddiginél szélesebb tömegekhez jutassák el a képzéseiket, ez azonban súlyos kérdéseket vet fel a hagyományos egyetemi oktatás jövőjét illetően. "Ez a kétórás előadások végét jelentheti. Egy oktatót nem tudsz pillanatokra leállítani, és nem tudod előre tekerni a mondandóját" - mutatott rá Agarwal. A felvett egyetemi órákat - amelyeket egy iPaden akár egyetlen kattintással is elérhetnek a felhasználók - inkább a tankönyvek mintájára fogják használni a hallgatók, s mindig az elérhető legjobb órát választják majd.
Bár az edX-et útjára indító intézmények szerencsére nem küzdenek anyagi gondokkal, így az online kurzusok fizetőssé tétele ilyen szempontból nincs napirenden. Ugyanakkor felmerül, hogy miért fizessen bárki az "offline" oktatásért elkért dollártízezreket a neves intézményeknek. Ha az egyetemi képzésen kapható kurzusok ingyen elérhetőek lesznek, akkor miért fizessenek a neves egyetemeken tanuló diákok? Azért, hogy beleírhassák az életrajzukba, itt és itt végezték el az egyetemet? Vagy azért, hogy személyesen is érintkezhetnek a tanárokkal? Esetleg a többi diák társaságáért?
"Az egyetemeknek át kell gondolniuk, hogy milyen értékeket nyújtanak a diákjaiknak" - hangsúlyozta a Standford egyetem egyik számítástechnika professzora. A legnagyobb presztízsnek örvendő egyetemeknek persze mindig lesz elég fizetős diákjuk, inkább a gyengébb intézmények veszíthetnek hallgatókat az online oktatás terjedésével" - tette hozzá. Hiszen miért is fizetne valaki egy középszerű képzésért, ha az interneten a világ vezető tudósainak óráiból tanulhat teljesen ingyen?
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).