Jelentős eltérések találhatók a felsőoktatási intézmények dolgozóinak fizetésében - az Egyesült Államokban és...
Jelentős eltérések találhatók a felsőoktatási intézmények dolgozóinak fizetésében - az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában ellemzően többet tehetnek zsebre az egyetemi oktatók, mint Európa legtöbb országában. Oroszországban és a volt szovjet államokban ennél rosszabb a helyzet: kifejezetten alacsonynak számít a professzorok jövedelme – adta hírül a bostoni Center for International Higher Education legfrissebb kutatásának eredményét a University World News.
A tanulmány szerzői, Philip G. Altbach és Iván F. Pacheco szerint akadt néhány meglepetés a felmérés során. Kiderült például, hogy az indiai intézmények dolgozói világviszonylatban is magas jövedelemmel rendelkeznek. A kínai felsőoktatás fejlesztésébe viszont hiába fektettek az utóbbi időben rengeteg pénzt, a professzorok fizetése átlagon aluli.
Az alapbér azonban sok országban extra juttatásokkal is kiegészül: Kínában például az oktatók plusz pénzt kapnak a publikációik és más egyetemi munkáik után. Egyes országokban azonban annyira alacsony a professzorok fizetése, hogy sokan kénytelenek feketemunkát vállalni: például szerződés nélkül oktatnak magánintézményekben.
A tanulmány kitér arra is, hogy az egyes országokban eltérő képzettség kell ahhoz, hogy valakiből egyetemi oktató legyen. Sok helyen doktori fokozathoz kötik a tanítást, néhány európai országban – például Csehországban, Franciaországban és Németországban – habilitációs dolgozat szükséges, máshol pedig egy BA- vagy BSc-diploma is elegendő ahhoz, hogy valaki katedrára álljon. Mennyit keres az öt legjobban fizetett egyetemi rektor? Összefoglalónkat itt olvashatod.
Vészesen közeledik az érettségi, most már itt az ideje elkezdeni a felkészülést. Összegyűjtöttük, hogy milyen szóbeli tételcímek és témakörök kapcsolódnak a fő érettségi tárgyakhoz - így biztosan könnyebb lesz a keresés.
Elkezdődött a második félév, ilyenkor sok végzős osztályfőnök egy pillanatra megáll, és végiggondolja: hogyan is fért bele ennyi minden az elmúlt hónapokba? Suba Gabriella részletesen számol be a megállás nélküli szervezésről és adminisztrációról.
Folytatódott az új KRESZ-tervezet véleményezésére indított workshop-sorozat, csütörtökön a résztvevők arról egyeztettek, hogyan támogatható a leghatékonyabban a közlekedésre nevelés és oktatás.
Február 14-én több száz diák írta meg a Studium Generale próbaérettségijét az ország több pontján. A diákok matekból, történelemből és pénzügyi-számvitel ügyintézésből mérettethették meg magukat közép- és emelt szinten is az éles érettségi vizsgához hasonló szituációban. Mutatjuk a feladatlapokat és a megoldókulcsokat, ha lemaradtatok a próbavizsgáról, de otthon tesztelnétek a tudásotokat.
Február 15-én zárul le a 2026-os általános felvételi eljárás jelentkezési időszaka. Eddig dönthetik el a felvételizők, mely egyetemekre és milyen szakokra nyújtják be jelentkezésüket.
Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat és gyakorlati tanácsokat az E-felvételi dokumentumfeltöltéséhez.
Nem jelent meg az egyetem által ígért béremelés a dolgozóik januári fizetéseiben. Az intézmény szerint a béreket a dolgozók és a szakszervezetek felé korábban kommunikált formában utalták.
A Tisza Párt programjában kiemelt szerepet kapott az oktatás átalakítása: korszerűsítenék a Nemzeti Alaptantervet, aminek alapja a nyelvi-természettudományos és digitális kompetencia- és készségfejlesztés lenne.
Már csak néhány nap maradt benyújtani az egyetemi jelentkezéseket, ha szeptembertől a felsőoktatásban szeretnétek tanulni.
