Jelentős eltérések találhatók a felsőoktatási intézmények dolgozóinak fizetésében - az Egyesült Államokban és...
Jelentős eltérések találhatók a felsőoktatási intézmények dolgozóinak fizetésében - az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában ellemzően többet tehetnek zsebre az egyetemi oktatók, mint Európa legtöbb országában. Oroszországban és a volt szovjet államokban ennél rosszabb a helyzet: kifejezetten alacsonynak számít a professzorok jövedelme – adta hírül a bostoni Center for International Higher Education legfrissebb kutatásának eredményét a University World News.
A tanulmány szerzői, Philip G. Altbach és Iván F. Pacheco szerint akadt néhány meglepetés a felmérés során. Kiderült például, hogy az indiai intézmények dolgozói világviszonylatban is magas jövedelemmel rendelkeznek. A kínai felsőoktatás fejlesztésébe viszont hiába fektettek az utóbbi időben rengeteg pénzt, a professzorok fizetése átlagon aluli.
Az alapbér azonban sok országban extra juttatásokkal is kiegészül: Kínában például az oktatók plusz pénzt kapnak a publikációik és más egyetemi munkáik után. Egyes országokban azonban annyira alacsony a professzorok fizetése, hogy sokan kénytelenek feketemunkát vállalni: például szerződés nélkül oktatnak magánintézményekben.
A tanulmány kitér arra is, hogy az egyes országokban eltérő képzettség kell ahhoz, hogy valakiből egyetemi oktató legyen. Sok helyen doktori fokozathoz kötik a tanítást, néhány európai országban – például Csehországban, Franciaországban és Németországban – habilitációs dolgozat szükséges, máshol pedig egy BA- vagy BSc-diploma is elegendő ahhoz, hogy valaki katedrára álljon. Mennyit keres az öt legjobban fizetett egyetemi rektor? Összefoglalónkat itt olvashatod.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
