Jelentős eltérések találhatók a felsőoktatási intézmények dolgozóinak fizetésében - az Egyesült Államokban és...
Jelentős eltérések találhatók a felsőoktatási intézmények dolgozóinak fizetésében - az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában ellemzően többet tehetnek zsebre az egyetemi oktatók, mint Európa legtöbb országában. Oroszországban és a volt szovjet államokban ennél rosszabb a helyzet: kifejezetten alacsonynak számít a professzorok jövedelme – adta hírül a bostoni Center for International Higher Education legfrissebb kutatásának eredményét a University World News.
A tanulmány szerzői, Philip G. Altbach és Iván F. Pacheco szerint akadt néhány meglepetés a felmérés során. Kiderült például, hogy az indiai intézmények dolgozói világviszonylatban is magas jövedelemmel rendelkeznek. A kínai felsőoktatás fejlesztésébe viszont hiába fektettek az utóbbi időben rengeteg pénzt, a professzorok fizetése átlagon aluli.
Az alapbér azonban sok országban extra juttatásokkal is kiegészül: Kínában például az oktatók plusz pénzt kapnak a publikációik és más egyetemi munkáik után. Egyes országokban azonban annyira alacsony a professzorok fizetése, hogy sokan kénytelenek feketemunkát vállalni: például szerződés nélkül oktatnak magánintézményekben.
A tanulmány kitér arra is, hogy az egyes országokban eltérő képzettség kell ahhoz, hogy valakiből egyetemi oktató legyen. Sok helyen doktori fokozathoz kötik a tanítást, néhány európai országban – például Csehországban, Franciaországban és Németországban – habilitációs dolgozat szükséges, máshol pedig egy BA- vagy BSc-diploma is elegendő ahhoz, hogy valaki katedrára álljon. Mennyit keres az öt legjobban fizetett egyetemi rektor? Összefoglalónkat itt olvashatod.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
