Jelentős eltérések találhatók a felsőoktatási intézmények dolgozóinak fizetésében - az Egyesült Államokban és...
Jelentős eltérések találhatók a felsőoktatási intézmények dolgozóinak fizetésében - az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában ellemzően többet tehetnek zsebre az egyetemi oktatók, mint Európa legtöbb országában. Oroszországban és a volt szovjet államokban ennél rosszabb a helyzet: kifejezetten alacsonynak számít a professzorok jövedelme – adta hírül a bostoni Center for International Higher Education legfrissebb kutatásának eredményét a University World News.
A tanulmány szerzői, Philip G. Altbach és Iván F. Pacheco szerint akadt néhány meglepetés a felmérés során. Kiderült például, hogy az indiai intézmények dolgozói világviszonylatban is magas jövedelemmel rendelkeznek. A kínai felsőoktatás fejlesztésébe viszont hiába fektettek az utóbbi időben rengeteg pénzt, a professzorok fizetése átlagon aluli.
Az alapbér azonban sok országban extra juttatásokkal is kiegészül: Kínában például az oktatók plusz pénzt kapnak a publikációik és más egyetemi munkáik után. Egyes országokban azonban annyira alacsony a professzorok fizetése, hogy sokan kénytelenek feketemunkát vállalni: például szerződés nélkül oktatnak magánintézményekben.
A tanulmány kitér arra is, hogy az egyes országokban eltérő képzettség kell ahhoz, hogy valakiből egyetemi oktató legyen. Sok helyen doktori fokozathoz kötik a tanítást, néhány európai országban – például Csehországban, Franciaországban és Németországban – habilitációs dolgozat szükséges, máshol pedig egy BA- vagy BSc-diploma is elegendő ahhoz, hogy valaki katedrára álljon. Mennyit keres az öt legjobban fizetett egyetemi rektor? Összefoglalónkat itt olvashatod.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
