Nőnek a felsőoktatás rendelkezésére álló források: 2013-ban 47 milliárd forintos plusztámogatást jelent a...
Nőnek a felsőoktatás rendelkezésére álló források: 2013-ban 47 milliárd forintos plusztámogatást jelent a PPP-beruházások kiváltására, az EU-s pályázatok önrészének teljesítésére és a szállítói tartozások kiegyenlítésére szolgáló állami kötelezettségvállalás - közölte az oktatási államtitkárság hétfőn az MTI-vel.
Az államtitkárság közleményben kiemelte: a keretszámok eltörlésével a magasabb állami ösztöndíjas hallgatói létszámhoz is hozzárendeli a kormány a forrásokat.
Kitértek arra is, hogy az egyetemek, főiskolák finanszírozásának csak egy részét képezi az állami támogatás, ezen felül saját bevételekkel is számolhatnak. Idén ráadásul több hallgatót vehetnek majd fel, amiért többlettámogatásra lesznek jogosultak.
Mint felidézték: a 2013. január 31-én megalakult felsőoktatási kerekasztal Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával előző héten aláírt részmegállapodása alapján jött létre. Ez a fórum hívatott arra, hogy a felsőoktatással kapcsolatos finanszírozási problémákat kezelje. A kerekasztal három munkacsoportja közül az egyik kizárólag a finanszírozás kérdéseivel foglalkozik a jövőben. A cél, hogy az egyetemek gazdálkodása átlátható és hatékony legyen - rögzítették.
A Magyar Rektori Konferencia hétfőn közzétett összegzése szerint jelentősen csökkent a felsőoktatási intézmények költségvetési támogatása az elmúlt öt évben. A legnagyobb forráselvonással a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és az ELTE kényszerül szembenézni. A vizsgált 27 intézmény összes támogatáscsökkenése csaknem 84 milliárd forint. A rektori testület az érintett egyetemek és főiskolák támogatásának alakulását vette górcső alá, évenkénti bontásban. Mennyi pénzt buktak az egyetemek és főiskolák? Az intézményekre lebontott adatokat itt nézhetitek meg.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
