Heti top hírek: Schmitt Páltól a nyelvvizsga-amnesztiáig

Ezen a héten sem unatkoztunk: a Hallgatói Hálózat ülősztrájkot tartott, a Semmelweis Egyetem szenátusa csütörtök este elvette Schmitt Pál kisdoktori címét, de az is kiderült, hogy az egyetemek és főiskolák többsége mégsem bólint rá a hároméves nyelvvizsga-amnesztiára, az ELTE egyik termének neve pedig a hét vicce lett (volna az interneten, ha az államfős mémek nem lepik el a Facebookot). Ezek voltak a top hírek a héten.

  • Eduline

Elvették Schmitt Pál doktori címét

Kedden hozta nyilvánosságra a Semmelweis Egyetem a Schmitt Pál kidoktori disszertációját vizsgáló bizottság jelentését, amelyből kiderül: az államfő plagizált ugyan, de a bizottság tagjai szerint emiatt nem őt, hanem az egyetemet terheli a felelősség. Az intézmény doktori tanácsa csütörtök délelőtt kezdeményezte a doktori cím visszavonását, amelyről végül csütörtök este a szenátus döntött. A témáról bővebben itt olvashattok.

Ülősztrájkot tartott a Hallgatói Hálózat

Mégpedig Schmitt Pál doktori címének visszavonásáért. Az egyetemisták szerda délután foglalták el a Semmelweis Egyetem rektori hivatalának egyik irodáját, tizenketten az egész éjszakát az épületben töltötték. Az ülősztrájkról szóló tudósításunkat itt olvashatjátok el.

Stiller Ákos

Több tízezer egyetemista járhat rosszul

Hétfő este döntött a Magyar Rektori Konferencia a hároméves nyelvvizsga-amnesztiáról - arra kérték az egyetemek és főiskolák vezetőit, hogy ne mentsék fel a végzett hallgatókat a nyelvvizsga-követelmények alól. Itt elolvashatjátok, melyik egyetemen és főiskolák döntöttek a nyelvvizsga-amnesztiáról.

Az ELTE termének nevén nevet az internet

A Demotiváló blogon találtunk rá - több tízezer netezővel együtt - az ELTE egyik termének táblájára. Az ominózus képet itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.