A felsőoktatási államtitkárság már tárgyal az ösztöndíjas doktori képzés idejének meghosszabbításáról, és az ösztöndíjak mértékét is emelnék.
Keresztes Gábor, a Doktoranduszok Országos Szövetségének (DOSZ) új elnöke szerint bizonyos feltételek mellett támogatható a doktori ösztöndíjas képzés időszakának meghosszabbítása és az ösztöndíj mértékének emelése, erről Palkovics László felsőoktatási államtitkár tájékoztatása szerint már tárcaközi egyeztetések zajlanak - írja az MTI.
Több fórumon is komolyan felmerült, a doktorképzés ösztöndíjas időszakát háromról négy évre kellene emelni, mivel a gyakorlat azt mutatja, hogy a jelenlegi képzési időszak alatt nagyon kevesen tudnak fokozatot szerezni - fejtette ki Keresztes. Ezt a koncepciót a DOSZ támogatni tudja, ha a fokozatszerzés jelenlegi rendszere is változik, és bevezetnek egy egységes doktorképzési minőségbiztosítási rendszert. Ennek megvalósítása érdekében szervezetük egyeztetést kezdett az Országos Doktori Tanáccsal és további felsőoktatási szervezetekkel. Hozzátette, a hazai doktorképzés nem csupán az egyetemek számára nyújt oktatói utánpótlást, hanem jelentős potenciált jelent a hazai kutatási, fejlesztési, innovációs ágazatokban, és tudománydiplomáciai szempontból is fontos.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
