Hallgatói szerződések: mindenkinek rossz lesz

A HÖOK szerint ez egy igazságtalan és ellenőrizhetetlen rendszer, az oktatáskutató azt mondja, nevetséges, és el...

  • Eduline
túry

A HÖOK szerint ez egy igazságtalan és ellenőrizhetetlen rendszer, az oktatáskutató azt mondja, nevetséges, és el fogják törölni a szeptembertől élő hallgatói szerződéseket. Hoffmannék szerint ugyanakkor képtelenség, hogy közpénzből képzett emberek elvándoroljanak az országból, a rendeleten pedig jogilag sem lehet fogást találni - írja a hvg.hu.

Ismertté vált az érintettek által röghöz kötésként aposztrofált hallgatói szerződések feltételrendszere, mely szerint az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatók vállalják, hogy a képzési idő kétszereséig, a végzés utáni 20 évben bármikor, Magyarországon dolgoznak. Ez hat, tíz vagy tizenkét évet jelenthet. A hallgatói szerződésekről szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Felmerül a kérdés, hogy a múlt csütörtökön elfogadott kormányrendelet nem gátolja-e a szabad munkaerő-áramlást az Európai Unión belül. Az általunk megkérdezett jogászok azonban azt mondják: uniós jogi szempontból és a szabad mozgás szempontjából sem aggályos a rendelet, hiszen a lehetőség így is megvan a külföldi munkavállalásra, igaz, csak azzal a kikötéssel, hogy vissza kell fizetni a képzés költségét. A cikk folytatását a hvg.hu-n olvashatjátok el.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.