A Hallgatói Hálózat blogján reagált arra a megállapodásra, amelyet Balog Zoltán emberi erőforrás-miniszter és a...
A Hallgatói Hálózat blogján reagált arra a megállapodásra, amelyet Balog Zoltán emberi erőforrás-miniszter és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) írt alá hétfőn. Ez alapján azon a tizenhat szakon, amelyeket egy decemberi bejelentés szerint a kormány tandíjassá tett volna a 2013/14-es tanévben, mégis lesznek állami ösztöndíjas helyek. Ezek között van az összes gazdasági szak és a jogászképzés is.
Ezeken a szakokon az kezdheti meg támogatott formában a tanulmányait, aki eléri a megállapodásban meghatározott ponthatárt: amelyek azonban sok szakon a tavalyinál jóval magasabbak. A teljes listát itt találjtátok, a kommunikáció szakról itt, az andragógia, jogász, nemzetközi tanulmányok és közszolgálati szakokról pedig itt olvashattok.
A Hallgatói Hálózat szerint a kormány kétféle módon érvel amellett, hogy ezt a tizenhat szakot nem kell támogatni: az egyik a túlképzés, a másik pedig az, hogy a végzettek az átlagnál jobban keresnek, és így könnyen vissza tudják fizetni a diákhitelt. A HaHa szerint ez a két érv üti egymást, ráadásul a gazdasági és jogi képzettségűek túlképzése nem más, mint mítosz: ők legalább az országos átlagot elérő arányban találnak állást a képzettségüknek megfelelő területeken.
Az írás szerint a tizenhat szak - amelyekre egyébként a diákok fele szeretett volna bekerülni tavaly - "diszkriminálása" indokolatlan, semmilyen hatástanulmány nem áll rendelkezésre. Az is bizonytalan, hogy a többi szakra hány jelentkező kerülhet majd be, mivel a kapacitásszámok minimum és maximum értéke között akár tizenhétszeres eltérés is lehet, így pedig nem lehet a "finanszírozási és oktatási hátteret biztosítani. Az új, keretszámok nélküli felvételi rendszer káoszhoz vezet" - írják.
A HaHa szerint nincs garancia a felsőoktatásra fordított összeg növekedésére sem, mivel a költségvetést már elfogadták, abban pedig "a 2011-es összegnél reálértéken negyven százalékkal alacsonyabb" összeg szerepel.
A Hallgatói Hálózat szerint a kormánynak az "összes érintettet képviselő" Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórummal kellene tárgyalnia. "A diszkriminált szakokon drasztikusan csökkentek a szegényebb családból származó diákok bekerülési esélyei" - írják.
Követelik a hallgatói szerződés eltörlését és a "felsőoktatás kivéreztetésének" leállítását. A HaHa szerint "miközben minden egyes felsőoktatásra költött forint 13-szorosan térül meg, a kormány önfenntartó felsőoktatásról beszélve inkább futballstadionok építésére költi a pénzt". Ne röghözkötéssel, hanem "egy jól működő oktatási rendszerrel" tartsák itthon az "ország tehetségeit" - írják.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
Ma már nem elég gondoskodni a gyerekről: fejleszteni kell, különórára hordani, együtt tanulni vele, figyelni az étrendjére, az egészségére, a lelkiállapotára – mindezt úgy, hogy fokozatosan épülnek le az olyan társadalmi alrendszerek, mint az oktatás, az egészségügy és az idősgondozás.
A halogatást sokszor lustaságnak gondoljuk, azonban mögötte gyakran a hibázástól való félelem áll.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Óriási különbség lehet egy óvodai pedagógiai asszisztens és egy óvodapedagógus fizetése (és feladatai) között. Emiatt is felmerülhet a kérdés, hogy pedagógiai asszisztens végzettséggel lehet-e valakit óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni.
Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
